Französisch | Ungarisch |
---|---|
forcé | erőszakolt◼◼◻ kierőszakolt◼◼◻ |
forcé(e) adjectif | erőltetett◼◼◼melléknév kényszerű◼◼◼melléknév szükségszerű◼◻◻melléknév kényszeredett◼◻◻melléknév mesterkélt◼◻◻melléknév hajtatottmelléknév megjátszottmelléknév |
forcé, -e | kényszer-◼◼◼ |
forcé(e) (de) adjectif | kénytelen◼◼◼melléknév |
forcément adverbe | szükségképpen◼◼◼határozószó szükségképp(en)◼◼◼határozószó |
accord forcé nom {m} | kényszeregyezségfőnév |
accord (imposé | forcé) nom {m} | diktátum [~ot, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
adjudication judiciaire | forcée nom {f} | árverés [~t, ~e, ~ek]főnév |
arrêt (forcé) nom {m} | megakasztásfőnév |
atterrissage forcé | d’urgence nom {m} | kényszerleszállásfőnév |
convention forcée nom {f} | kényszeregyezségfőnév |
cours forcé nom {m} | kényszerárfolyamfőnév |
culture(s) (tsz) forcée(s) nom {f} | hajtatás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
démission provoquée | forcée nom {f} | lemondatásfőnév |
interprétation forcée nom {f} | belemagyarázásfőnév |
majorité renforcée nom {f} | minősített többség◼◼◼főnév |
on m'a forcé ma voiture | |
pas forcément adverbe | nem feltétlenül◼◼◼határozószó |
résidence forcée | obligatoire nom {f} | kényszerlakhelyfőnév |
travaux (tsz) forcés nom {m} | kényszermunka◼◼◼főnév |
vente forcée nom {f} | kényszereladás◼◼◼főnév árverés [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév |
être contraint(e) | forcé(e) | obligé(e) de verbe | rákényszerülige |