German | Hungarian |
---|---|
der Zuschlag [des Zuschlag(e)s; die Zuschläge] Substantiv [ˈt͡suːˌʃlaːk] | felár◼◼◼főnév pótdíj◼◼◼főnévRégebben mindig pótdíjat kellett fizetni, ha valaki gyorsvonattal akart utazni. Ez még mindig így van? = Früher musste man immer einen Zuschlag bezahlen, wenn man mit dem Schnellzug fahren wollte. Ist das immer noch so? pótlék◼◼◼főnév ráadás◼◼◻főnév |
zuschlagen [schlug zu; hat/ist zugeschlagen] Verb [ˈt͡suːˌʃlaːɡn̩] | lecsap (vkire/vmire)◼◼◼igeCsodálkoztam, hogy lecsapott az ajánlatra. = Es wundert mich, dass er zugeschlagen hat. becsap◼◼◻igeA huzat becsapta az ajtót. = Der Windzug hat die Tür zugeschlagen. becsapódik◼◼◻ige odaítél (árverésen)◼◻◻ige odacsap◼◻◻ige bevág◼◻◻ige rácsap◼◻◻ige elad (árverésen)◼◻◻ige megfelel◼◻◻ige bevágódik◼◻◻ige odaad (árverésen)◼◻◻ige rávág◼◻◻ige odavágige püfölige felárat számít hozzákifejezés formára farag (kalapáccsal)ige méretre farag (kalapáccsal)ige pótdíjat csap hozzákifejezés pótdíjat számít felkifejezés vkinek javára válikkifejezés üt-verige |
zuschlagfrei [ˈt͡suːʃlaːkˌfʁaɪ̯] | |
die Zuschlagkarte [der Zuschlagkarte; die Zuschlagkarten] Substantiv | pótjegyfőnév |
zuschlagpflichtig | |
der Zuschlagsatz [des Zuschlagsatzes; die Zuschlagsätze] Substantiv | adalék nagyságakifejezés |
die Zuschlagserteilung Substantiv | szerződés megadásakifejezés |
die Zuschlagsfahrkarte Substantiv | kiegészítő jegykifejezés |