German | Hungarian |
---|---|
das Kauen Substantiv [ˈkaʊ̯ən] | rágás◼◼◼főnév |
kauen [kaute; hat gekaut] Verb [ˈkaʊ̯ən] | (meg)rág◼◼◼ige |
die Kaue [der Kaue; die Kauen] Substantiv [ˈkaʊ̯ə] | aknakunyhófőnév hodályrekeszfőnév ülőrúdfőnév |
abkauen [kaute ab; hat abgekaut] Verb [ˈapˌkaʊ̯ən] | lerágcsálige |
durchkauen [kaute durch; hat durchgekaut] Verb [ˈdʊʁçˌkaʊ̯ən] | jól megrág◼◼◼kifejezés ismételget vmitkifejezés rágódik vminkifejezés átrág vmitkifejezés |
das Nägelkauen [des Nägelkauens; —] Substantiv | körömrágás◼◼◼főnév |
vorkauen [kaute vor; hat vorgekaut] Verb [ˈfoːɐ̯ˌkaʊ̯ən] | csócsálige előre megrágkifejezés |
wiederkauen | |
wiederkauend | |
zerkauen [zerkaute; hat zerkaut] Verb [t͡sɛɐ̯ˈkaʊ̯ən] | szétrág◼◼◼ige |