German-Hungarian dictionary »

grunde meaning in Hungarian

GermanHungarian
der Gründervater [des Gründervaters; die Gründerväter] Substantiv
[ˈɡʁʏndɐˌfaːtɐ]

alapító◼◼◼főnév

der Grunderwerb [des Grunderwerb(e)s; die Grunderwerbe] Substantiv

telekvételfőnév

die Grunderwerbsbescheinigung Substantiv

telekvásárlás igazolásakifejezés

die Grunderwerbskosten Substantiv

telekvásárlási költségekkifejezés

die Grunderwerbssteuer [der Grunderwerbssteuer; die Grunderwerbssteuern] Substantiv

ingatlanvagyonátruházási adókifejezés

grunderwerbsteuer

ingatlan-vagyonátruházási adó

die Gründerzeit Substantiv
Geschichte

<korszak Németországban az 1870-es évek elején>tört

gründet [ˈɡʁʏndət]

alapoz◼◼◼

ausgründen [gründete aus; hat ausgegründet] Verb

függetlenné teszkifejezés

leválasztással önállóvá teszkifejezés

der Abgrund [des Abgrund(e)s; die Abgründe] Substantiv
[ˈapˌɡʁʊnt]

szakadék◼◼◼főnév

romlás◼◻◻főnév

unbegründet [unbegründeter; am unbegründetsten] Adjektiv
[ˈʊnbəˌɡʁʏndət]

alaptalan◼◼◼melléknévA félelmei alaptalanok. = Ihre Befürchtungen sind unbegründet.

die Anfangsgründe Pluralwort
[ˈanfaŋsˌɡʁʏndə]

alapelemekfőnév
tud

aus terminlichen Gründen Adjektiv

ütemezési okok miattkifejezés

ütemezési okokbólkifejezés

der Baugrund [des Baugrund(e)s; die Baugründe] Substantiv

telek◼◼◼főnév

begründen [begründete; hat begründet] Verb
[bəˈɡʁʏndn̩]

indokol◼◼◼ige

megalapoz◼◼◻igeTovábbi tényeket is említhetek, melyek megalapozzák a panaszomat. = Ich kann noch weitere Fakten nennen, die meinen Anspruch begründen.

megindokol◼◼◻ige

alapít◼◼◻ige

megokol◼◻◻ige

begründend Adjektiv
[bəˈɡʁʏndn̩t]

megalapozó◼◼◼melléknév

igazolómelléknév

megokolómelléknév

der Begründer [des Begründers; die Begründer] Substantiv
[bəˈɡʁʏndɐ]

alapító (férfi)◼◼◼főnév

die Begründerin [der Begründerin; die Begründerinnen] Substantiv

alapító (nő)◼◼◼főnév

begründet Adjektiv
[bəˈɡʁʏndət]

indokolt◼◼◼melléknév

megalapozott◼◼◼melléknév

jogos◼◼◻melléknév

alapított◼◼◻melléknév

igazolt◼◼◻melléknév

bizonyított◼◻◻melléknév

megokoltmelléknév

bestbegründet

legjobban megalapozott

der Beweggrund [des Beweggrund(e)s; die Beweggründe] Substantiv
[bəˈveːkˌɡʁʊnt]

indíték◼◼◼főnévNem ismerem az indítékát. = Ich kenne den Beweggrund nicht.

(indító)ok◼◻◻főnév

ind(ító)okfőnév

Die Beweggründe seiner Tatsind unbekannt.

Nem tudni, mi indította a tettére.

die Bloßlegung der Gründe

az okok felfedéseátv

123