German | Hungarian |
---|---|
ereilen [ereilte; hat ereilt] Verb [ɛɐ̯ˈʔaɪ̯lən] | elér◼◼◼ige meglep◼◻◻ige beér◼◻◻ige előz◼◻◻ige behozige megelőzige |
übereilen [übereilte; hat übereilt] Verb [yːbɐˈʔaɪ̯lən] | elhamarkodik◼◼◼igeEgy elhamarkodott házasság ritkán sikerül. = Eine übereilte Heirat fällt selten gut aus. |