Немецкий-Венгерский словарь »

pfiff означает в венгерский

НемецкийВенгерский
der Pfiff [des Pfiff(e)s; die Pfiffe] Substantiv
[p͡fɪf]

fütty◼◼◼főnév

füttyentés◼◻◻főnév

cselfőnév

cselfogásfőnév

fortélyfőnév

pfeifen [pfiff; hat/ist gepfiffen] Verb
[ˈp͡faɪ̯fn̩]

fütyül◼◼◼igeFütyül a szél. = Der Wind pfeift.

sípol◼◼◻ige

pipázik◼◼◻igeJohn pipázik. = John raucht Pfeife.

elfütyülige

abpfeifen [pfiff ab; hat abgepfiffen] Verb
[ˈapˌp͡faɪ̯fn̩]

lefúj◼◼◼ige

anpfeifen [pfiff an; hat angepfiffen] Verb

ráfütyül (valakire)◼◼◼kifejezés

elindítja a játékot (sípszóval)ige
sport

leteremt (valakit)kifejezés

auspfeifen [pfiff aus; hat ausgepfiffen] Verb
[ˈaʊ̯sˌp͡faɪ̯fn̩]

kifütyül◼◼◼ige

lehurrogige

pfujolige

zurückpfeifen [pfiff zurück; hat zurückgepfiffen] Verb
[t͡suˈʁʏkˌp͡faɪ̯fn̩]

visszafütyül◼◼◼ige

füttyszóval visszahívkifejezés

visszafüttyentige

der Pfifferling (auch: Eierschwamm, Rehling, Eierschwämmchen, /in Österreich und Bayern:/ Eierschwammerl, Reherl, /in Franken:/ Gelberle, /in Sachsen:/ Gelchen, /in der Schweiz:/Eierschwämmli) Substantiv
[ˈp͡fɪfɐlɪŋ]

sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) (Egyéb, helyi elnevezései: sárgagomba (Somogyban), csirkegomba (Zemplénben), nyúlgomba)◼◼◼növénynév
bot

pfiffig [pfiffiger; am pfiffigsten] Adjektiv
[ˈp͡fɪfɪç]

ravasz◼◼◼melléknév

furfangos◼◼◼melléknév

fifikus◼◻◻melléknév

die Pfiffigkeit [der Pfiffigkeit; —] Substantiv

fifikafőnév

fortélyosságfőnév

furfang(osság)főnév

ravaszságfőnév

der Pfiffikus [des Pfiffikus(ses); die Pfiffikusse] Substantiv
[ˈp͡fɪfikʊs]

rafinált emberkifejezés

ötletes emberkifejezés

der Abpfiff [des Abpfiff(e)s; die Abpfiffe] Substantiv
[ˈapˌp͡fɪf]

lefújás◼◼◼főnév

der Anpfiff [des Anpfiff(e)s; die Anpfiffe] Substantiv
[ˈanˌp͡fɪf]

kezdő sípszó (mérkőzés)◼◼◼főnév

leszúrás (szidás)főnév

letolás (megfeddés)főnév

Das ist keinen Pfifferling wert.

Fabatkát sem ér.

Fityinget sem ér.

Ich kümmere mich keinen Pfifferling darum.

Fütyülök rá.

der Pausenpfiff [des Pausenpfiff(e)s; die Pausenpfiffe] Substantiv

bíró szünetet jelző füttye (futball)főnév

der Schlusspfiff [des Schlusspfiff(e)s; die Schlusspfiffe] Substantiv
[ˈʃlʊsˌp͡fɪf]

játékot befejező fütty (futball)főnév

der Signalpfiff Substantiv

jeladás füttyelkifejezés

verpfeifen [verpfiff; hat verpfiffen] Verb
[fɛɐ̯ˈp͡faɪ̯fn̩]

beköp◼◼◼igeDe csak nem fogsz beköpni, vagy mégis? = Du wirst mich doch nicht etwa verpfeifen, oder?