Немецкий-Венгерский словарь »
hat означает в венгерский
| Немецкий | Венгерский |
|---|---|
| die Hat Substantiv | követelésfőnév |
| Hat es dir gefallen? | Tetszett?◼◼◼ |
| Hat jemand anders zwischenzeitlich Zugang zu ihrem Gepäck gehabt? | |
| (he)rausplatzen [platzte (he)raus; hat(he)rausgeplatzt] Verb | kikotyogige |
| hatschen [hatschte; ist gehatscht] Verb [ˈhaːt͡ʃn̩] | cirógatige simogatige |
| hatschi [ˈhat͡ʃi] | hapci◼◼◼ |
| betäuben sich [betäubte sich; hatsich betäubt] Verb | elbódítja magátkifejezés |
| schminken, sich [schminkte sich; hatsich geschminkt] Verb | (ki)festi magátkifejezés |
| hatte [ˈhatə] | volt neki◼◼◼ |
| abhaben [hatte ab; hat abgehabt] Verb | lent van rólakifejezés nincs rajtakifejezés |
| anhaben [hatte an; hat angehabt] (Dativ) Verb [ˈanˌhaːbn̩] | árt (vkinek/vminek)◼◼◼ige |
| anhaben [hatte an; hat angehabt] (Akkusativ) Verb [ˈanˌhaːbn̩] | visel (vmit)◼◼◼ige hord (vmit)◼◼◻ige |
| aufhaben [hatte auf; hat aufgehabt] Verb [ˈaʊ̯fˌhaːbn̩] | nyitva tart◼◼◼kifejezés nyitva van◼◼◼kifejezés (a) fején tartkifejezés (a) fején viselkifejezés (iskolai) házi feladatot kapottkifejezés |
| aushaben [hatte aus; hat ausgehabt] Verb | |
| beisammenhaben [hatte beisammen; hat beisammengehabt] Verb [baɪ̯ˈzamənˌhaːbn̩] | együtt vankifejezés |
| dahaben [hatte da; hat dagehabt] Verb [ˈdaːˌhaːbn̩] | (látogatóban) (jelen/ott) vanige (tartalékként) van vkinek vmijekifejezés |
| dabeihaben [hatte dabei; hat dabeigehabt] Verb [daˈbaɪ̯ˌhaːbn̩] | nála van◼◼◼kifejezés magánál tart◼◼◻kifejezés bekapcsolige igénybe veszkifejezés maga mellett tartkifejezés |
| durchhaben [hatte durch; hat durchgehabt] Verb | befejezige bevégezige |
| forthaben [hatte fort; hat fortgehabt] Verb | megszabadul tőlekifejezés |
| freihaben [hatte frei; hat freigehabt] Verb | szabadságon van◼◼◼kifejezés |
| gern haben [hatte gern; hat gern gehabt] Verb [ˈɡɛʁn ˌhaːbn̩] | szeret◼◼◼ige kedvel◼◼◻ige |
| gernhaben [hatte gern; hat gerngehabt] Verb [ˈɡɛʁnˌhaːbn̩] | szeret◼◼◼ige kedvel◼◼◻ige |
| guthaben [hatte gut; hat gutgehabt] Verb [ˈɡuːtˌhaːbn̩] | követel◼◼◼ige |
| herhaben [hatte her; hat hergehabt] Verb | vhonnan kaptakifejezés vhonnan szereztekifejezés |
