Немецкий-Венгерский словарь »

eigen означает в венгерский

НемецкийВенгерский
eigen [eigener; am eigensten] Adjektiv
[ˈaɪ̯ɡn̩]

külön◼◼◼melléknév

saját◼◼◼melléknévAki nem ismer idegen nyelveket, semmit sem tud a sajátjáról. = Wer fremde Sprachen nicht kennt, weiß nichts von seiner eigenen.

sajátos◼◼◼melléknév

különleges◼◼◼melléknév

jellemző◼◼◼melléknév

tulajdon◼◼◼melléknév

birtokol◼◼◻melléknév

furcsa◼◼◻melléknév

sajátságos◼◼◻melléknév

fura◼◼◻melléknév

tulajdonul bírkifejezés

der Eigenanteil [des Eigenanteil(e)s; die Eigenanteile] Substantiv

saját rész◼◼◼kifejezés

die Eigenart [der Eigenart; die Eigenarten] Substantiv
[ˈaɪ̯ɡn̩ˌʔaːɐ̯t]

sajátság◼◼◼főnév

eigenartig [eigenartiger; am eigenartigsten] Adjektiv
[ˈaɪ̯ɡn̩ʔaːɐ̯tɪç]

sajátos◼◼◼melléknévEnnek a folyadéknak sajátos íze van. = Diese Flüssigkeit hat einen eigenartigen Geschmack.

eigenartigerweise [ˈaɪ̯ɡn̩ʔaːɐ̯tɪɡɐˌvaɪ̯zə]

jellegzetesen

eigenartigerweise Adverb
[ˈaɪ̯ɡn̩ʔaːɐ̯tɪɡɐˌvaɪ̯zə]

különösenhatározószó

sajátosanhatározószó

sajátszerűenhatározószó

die Eigenartigkeit [der Eigenartigkeit; die Eigenartigkeiten] Substantiv

sajátosság◼◼◼főnév

jellegzetesség◼◼◻főnév

különösségfőnév

der Eigenbau [des Eigenbau(e)s; die Eigenbauten] Substantiv

saját építésű◼◼◼kifejezés

der Eigenbedarf [des Eigenbedarf(e)s; —] Substantiv
[ˈaɪ̯ɡn̩bəˌdaʁf]

saját igények számárakifejezés

der Eigenbericht [des Eigenbericht(e)s; die Eigenberichte] Substantiv

saját jelentéskifejezés

Eigenbeschuss

baráti tűz◼◼◼

der Eigenbesitz [des Eigenbesitzes; —] Substantiv
[ˈaɪ̯ɡn̩bəˌzɪt͡s]

saját tulajdon◼◼◼kifejezés

der Eigenbesitzer [des Eigenbesitzers; die Eigenbesitzer] Substantiv

birtokos◼◼◼főnév

kizárólagos tulajdonoskifejezés

saját jogcímen birtoklófőnév

die Eigenbewegung [der Eigenbewegung; die Eigenbewegungen] Substantiv

saját mozgalomkifejezés

die Eigenblutbehandlung Substantiv

sajátvér-kezelésfőnév

die Eigenbrötelei [der Eigenbrötelei; die Eigenbröteleien] Substantiv

különcködés◼◼◼főnév

a maga útján való járáskifejezés

bogarasságfőnév

magánakvalóságfőnév

der Eigenbrötler [des Eigenbrötlers; die Eigenbrötler] Substantiv
[ˈaɪ̯ɡn̩ˌbʁøːtlɐ]

magának való személykifejezés

eigenbrötlerisch [eigenbrötlerischer; am eigenbrötlerischsten] Adjektiv
[ˈaɪ̯ɡn̩ˌbʁøːtləʁɪʃ]

magának való◼◼◼kifejezés

bogarasmelléknév

különcködőmelléknév

der Eigendünkel [des Eigendünkels; —] Substantiv

beképzeltség◼◼◼főnév

12