beweis [des beweises; die beweise] означает в венгерский
| Немецкий | Венгерский |
|---|---|
| der Beweis [des Beweises; die Beweise] Substantiv [bəˈvaɪ̯s] | bizonyíték◼◼◼főnévVannak bizonyítékaim. = Ich habe Beweise. bizonyítás◼◼◻főnév igazolás◼◼◻főnév bizonyság◼◼◻főnév vminek a (tanú)jelefőnév |
| der Beweisantrag [des Beweisantrag(e)s; die Beweisanträge] Substantiv [bəˈvaɪ̯sʔanˌtʁaːk] | folyamodvány bizonyítékokrakifejezés |
| die Beweisaufnahme [der Beweisaufnahme; die Beweisaufnahmen] Substantiv [bəˈvaɪ̯sʔaʊ̯fˌnaːmə] | bizonyítékok felvétele◼◼◼kifejezés |
| beweisbar Adjektiv [bəˈvaɪ̯sbaːɐ̯] | bizonyítható◼◼◼melléknév |
| die Beweisbarkeit [der Beweisbarkeit; die Beweisbarkeiten] Substantiv | bizonyíthatóság◼◼◼főnév kimutathatóságfőnév |
| Beweise beibringen | |
| beweisen [bewies; hat bewiesen] Verb [bəˈvaɪ̯zn̩] | bizonyít◼◼◼igeBizonyítsd be nekem. = Beweis es mir. bebizonyít◼◼◼igeMit próbáltok bebizonyítani? = Was versucht ihr zu beweisen? igazol◼◼◻igeEz az én elméletemet igazolja. = Das beweist meine Theorie. bizonyul◼◼◻ige tanúsít◼◼◻ige dokumentál◼◻◻ige érvényesít◼◻◻ige kipróbál◼◻◻ige próbára tesz◼◻◻kifejezés |
| beweisen, sich [bewies; hat bewiesen] Verb | mutatkozik◼◼◼ige |
| beweiserheblich Adjektiv | bizonyíthatómelléknév |
| die Beweiserhebung [der Beweiserhebung; die Beweiserhebungen] Substantiv | bizonyításfelvétel◼◼◼főnév bizonyítási eljárás◼◻◻kifejezés |
| die Beweisführung [der Beweisführung; die Beweisführungen] Substantiv [bəˈvaɪ̯sˌfyːʁʊŋ] | érvelés◼◼◼főnév fejtegetésfőnév |
| der Beweisgrund Substantiv | érv◼◼◼főnév bizonyíték◼◼◻főnév |
| die Beweiskraft [der Beweiskraft; —] Substantiv [bəˈvaɪ̯sˌkʁaft] | bizonyító erő◼◼◼kifejezés |
| beweiskräftig Adjektiv | bizonyító erejű◼◼◼kifejezés |
| die Beweislast [der Beweislast; die Beweislasten] Substantiv | bizonyítási teher◼◼◼kifejezés a bizonyítás terhe◼◼◻kifejezés |
| das Beweismaterial [des Beweismaterials; die Beweismaterialien] Substantiv [bəˈvaɪ̯smateˌʁi̯aːl] | bizonyítékok◼◼◼főnév |
| das Beweismittel [des Beweismittels; die Beweismittel] Substantiv [bəˈvaɪ̯sˌmɪtl̩] | bizonyíték◼◼◼főnév |
| die Beweisnot [der Beweisnot; die Beweisnöte] Substantiv | bizonyítási kényszerkifejezés |
| die Beweispflicht [der Beweispflicht; die Beweispflichten] Substantiv | bizonyítási kötelességkifejezés |
| die Beweissicherung [der Beweissicherung; die Beweissicherungen] Substantiv | bizonyíték biztosítása◼◼◼kifejezés bizonyíték megőrzése◼◼◼főnév |
| die Beweisstelle Substantiv | bizonyító passzuskifejezés |
