török означает в немецкий
| Венгерский | Немецкий |
|---|---|
| török főnév | Türkisch [des Türkischen; —]◼◼◼ »Substantiv der Osmane [des Osmanen; die Osmanen]◼◻◻ »Substantiv |
| török melléknév | türkisch [türkischer; am türkischsten]◼◼◼ »Adjektiv |
| török (férfi) főnév | der Türke [des Türken; die Türken]◼◼◼ »Substantiv |
| török (nő) főnév | die Türkin [der Türkin; die Türkinnen]◼◼◼ »Substantiv |
| Török Köztársaság | Republik Türkei◼◼◼[ʁepuˈbliːk tʏʁˈkaɪ̯] |
| török miniszter kifejezés | |
| török nyelvcsalád tagja kifejezés nyelv | die Turksprache [der Turksprache; die Turksprachen] (Verwandte Form: Türksprache) »Substantiv |
| török nyelvek (nyelvcsalád) kifejezés nyelv | die Turksprachen (Verwandte Form: Türksprachen)◼◼◼ »Substantiv die türkische SprachenSubstantiv |
| török palotaszerű kormányzási épület kifejezés | |
| török pipa kifejezés | die Türkenpfeife [der Türkenpfeife; die Türkenpfeifen] »Substantiv |
| török szablya kifejezés | der Türkensäbel [des Türkensäbels; die Türkensäbel] »Substantiv |
| törökmeggy főnév | die Weichselkirsche [der Weichselkirsche; die Weichselkirschen] »Substantiv |
| Törökország főnév földr | Türkei [Türkei; —]◼◼◼ »Substantiv |
| törökössé tesz kifejezés | turkisieren [turkisierte; hat turkisiert] »Verb |
| törökülés főnév | der Schneidersitz [des Schneidersitzes; —]◼◼◼ »Substantiv der Unterschlag [des Unterschlag(e)s; die Unterschläge] »Substantiv |
| Ararát (hegység Törökországban) főnév földr | der Ararat [des Ararat(s); —] (Berg in der Türkei)◼◼◼ »Substantiv |
| Bithünia (Bithynia) (a Római Birodalom egyik provinciája volt Kis-Ázsiában, a mai Törökország északi részén) főnév földr | Bithynien [Bithynien(s); —] (antike Landschaft in Kleinasien)◼◼◼ »Eigenname |
| oszmán-török melléknév | |
| raki (40-50% alkoholtartalmú, ánizsmaggal ízesített szőlőpárlat) (török ital) főnév | |
| vendégmunkás (főként török) főnév | der Kanake [des Kanaken; die Kanaken] (als diskriminierendes Schimpfwort) »Substantiv |
| állatörökség főnév | das Tiererbgut »Substantiv |
| átöröklés főnév | die Vererbung◼◼◼ »Substantiv die Erblichkeit [der Erblichkeit; —] »Substantiv |
| átöröklődik ige | |
| (át)öröklődik ige | vererben, sich [vererbte sich; hat sich vererbt]Verb |
| átörökít ige | vererben [vererbte; hat vererbt]◼◼◼ »Verb weitervererben [vererbte weiter; hat weitervererbt] »Verb |
| átörökítő főnév orv | |
| átörökölhető melléknév | vererblich »Adjektiv |
