illetőség означает в немецкий

Венгерский	Немецкий
illetőség főnév	die Ansässigkeit [der Ansässigkeit; —]◼◼◼ »Substantiv das Nationale◼◼◻ »Substantiv die Zuständigkeit [der Zuständigkeit; die Zuständigkeiten]◼◼◻ »Substantiv [ˈt͡suːˌʃtɛndɪçkaɪ̯t] österreichisch die Sässigkeit »Substantiv
illetőség(i jog) főnév jog	das Heimatrecht [des Heimatrecht(e)s; die Heimatrechte] »Substantiv
illetőség nélküli kifejezés	unbehaust »Adjektiv gehoben
illetőséggel bír kifejezés	heimatberechtigt »Adjektiv
illetőségi hely kifejezés	die Beheimatung [der Beheimatung; die Beheimatungen] »Substantiv der Heimatort [des Heimatort(e)s; die Heimatorte/Heimatörter] »Substantiv [ˈhaɪ̯matˌʔɔʁt]
illetőségű melléknév	ansässig◼◼◼ »Adjektiv [ˈanˌzɛsɪç]
illetőségű	zuständig◼◼◻ »[ˈt͡suːˌʃtɛndɪç] österreichisch
hagyatéki illetőség kifejezés	der Erbanteil »Substantiv

История поиска