Английский | Венгерский |
---|---|
assertive adjective [UK: ə.ˈsɜː.tɪv] [US: ə.ˈsɝː.tɪv] | bizonyítgatómelléknév állítást magában foglalómelléknév |
assertively adverb [UK: ə.ˈsɜː.tɪ.vli] [US: ə.ˈsɝː.tɪ.vli] | magabiztosan◼◼◼határozószó öntudatosan◼◻◻határozószó ellentmondást nem tűrő hangonhatározószó nyersenhatározószó állítvahatározószó állító módonhatározószó |
assertiveness noun [UK: ə.ˈsɜː.tɪv.nəs] [US: ə.ˈsɝː.tɪv.nəs] | magabiztosság◼◼◼főnév öntudatosság◼◼◻főnév ellentmondást nem tűrő hangfőnév parancsoló hangfőnév parancsoló modorfőnév tolakodásfőnév önzésfőnév |
assertivity noun | asszertivitás◼◼◼főnév magabiztosságfőnév öntudatosságfőnév |
assertor [assertors] noun [UK: əˈsɜːtə ] [US: əˈsɜrtər ] | |
assertory noun [UK: əsˈɜːtəri] [US: əsˈɜːɾɚri] | rámenősfőnév tolakodófőnév |
assertory adjective [UK: əsˈɜːtəri] [US: əsˈɜːɾɚri] | ellentmondást nem tűrőmelléknév öntudatosmelléknév önzőmelléknév |
he was never able to assert himself sufficiently [UK: hiː wɒz ˈne.və(r) ˈeɪb.l̩ tuː əz] [US: ˈhiː wəz ˈne.vər ˈeɪb.l̩ ˈtuː ˈæz] | |
it cannot be too often asserted [UK: ɪt ˈkæn.ɒt bi tuː ˈɒf.n̩ ə.ˈsɜː.tɪd] [US: ˈɪt ˈkæn.ɑːt bi ˈtuː ˈɔːf.n̩ ə.ˈsɝː.təd] | |
nonassertive adjective | nem öntudatosmelléknév |
reassert [reasserted, reasserting, reasserts] verb [UK: ˌriːə.ˈsɜːt] [US: ˌriə.ˈsɝːt] | megismétel◼◼◼ige újból megerősít◼◼◼ige újra megerősít◼◼◼ige |
reassert oneself [UK: ˌriːə.ˈsɜːt wʌn.ˈself] [US: ˌriə.ˈsɝːt wʌn.ˈself] | |
reassertation [UK: rˌiːəsətˈeɪʃən] [US: rˌiːəsɚtˈeɪʃən] |