áll valamiből bedeutet auf Deutsch
Automatische Übersetzung:
besteht aus etwas| Ungarisch | Deutsch |
|---|---|
| áll ige | stehen [stand; hat/ist gestanden]◼◼◼ »Verb liegen [lag; hat gelegen]◼◼◼ »Verb stagnieren [stagnierte; hat stagniert]◼◻◻ »Verb |
| áll főnév anat | das Kinn [des Kinn(e)s; die Kinne]◼◼◻ »Substantiv |
| áll (ruha vkin) ige | |
| áll vhogyan kifejezés | verhalten, sich (verhält sich) [verhielt sich; hat sich verhalten]Verb |
| áll vhova kifejezés | stellen, sich [stellte; hat gestellt]Verb |
| áll vmiből kifejezés | aus etw bestehenPhrase |
| jól áll kifejezés | |
| ellentétben áll kifejezés | kontrastieren [kontrastierte; hat kontrastiert]◼◼◼ »Verb |
| térden áll kifejezés | |
| talpra áll kifejezés | auf die Beine kommen◼◼◼Phrase |
| előtte áll kifejezés | vorstehen [stand vor; hat vorgestanden]◼◼◼ »Verb |
| lesen áll (labdarugás) kifejezés | abseits stehenPhrase |
| lángokban áll | |
| szilárdan áll kifejezés | |
| vitában áll (vkivel) | sich in den Haaren liegen[zɪç ɪn deːn ˈhaːʁən ˈliːɡn̩] |
| hadilábon áll (vmivel) | |
| lesben áll kifejezés | |
| felette áll kifejezés | darüberstehen [stand darüber; hat darübergestanden] »Verb |
| készen áll | bereit sein◼◼◼ |
| hátul áll kifejezés | zurückstehen [stand zurück; hat zurückgestanden] »Verb |
| odébb áll kifejezés | |
| sorfalat áll | |
| ugyanúgy áll kifejezés | gleichstehen [stand gleich; hat gleichgestanden] »Verb |
| vigyázban áll kifejezés | stillstehen [stand still; hat/ist stillgestanden] »Verb |
| borostás áll kifejezés | der Stoppelbart [des Stoppelbart(e)s; die Stoppelbärte]◼◼◼ »Substantiv |
| küszöbön áll | |
| bosszút áll | Rache nehmen◼◼◼ |
| Résen áll. | |
| távol áll kifejezés | fernliegen [lag fern; hat ferngelegen]◼◼◼ »Verb |
| feszes(en) áll (ruhadarab) kifejezés | (zu) eng ansitzenPhrase |
| Rajtad áll. | |
| vigyázzban áll kifejezés | strammstehen [stand stramm; hat/ist strammgestanden]◼◼◼ »Verb |
| vkihez áll | |
| elé áll kifejezés | vorstellen, sich [stellte vor; hat vorgestellt]Verb |
| feltornyosulva áll kifejezés | aufstarren [starrte auf; hat aufgestarrt] »Verb |
| jól/rosszul áll kifejezés | |
| tótágast áll kifejezés | kopfstehen (ich stehe kopf) [kopfstand; hat kopfgestanden] »Verb |
| szolgálatban áll |
