Tysk-Ungersk ordbok »

lehnen [lehnte; hat gelehnt] (an+akk) betyder på ungerska

Resultat: lehnen
Jag föredrar att leta efter det här: lehnen [lehnte; hat gelehnt] (an+akk)
TyskaUngerska
lehnen [lehnte; hat gelehnt] (an mit Akkusativ) Verb
[ˈleːnən]

támaszt◼◼◼ige

hajt◼◼◼ige

hajt vmit vmihezkifejezés

támasztja magát vminekkifejezés

die Lehne [der Lehne; die Lehnen] Substantiv
[ˈleːnə]

támla◼◼◼főnév

lehnen, sich [lehnte; hat gelehnt] (an mit Akkusativ) Verb

támaszkodik vminekkifejezés

ablehnen [lehnte ab; hat abgelehnt] Verb
[ˈapˌleːnən]

elutasít◼◼◼igeA bank elutasította Johni hitelkérelmét. = Die Bank hat Johns Kreditantrag abgelehnt.

visszautasít◼◼◼igeMit csinálok, ha visszautasít? = Was mache ich, wenn sie ablehnt?

ablehnend Adjektiv
[ˈapˌleːnənt]

elutasító◼◼◼melléknév

ablehnende [ˈapˌleːnəndə]

elutasító◼◼◼

anlehnen [lehnte an; hat angelehnt] Verb
[ˈanˌleːnən]

csatlakozik◼◼◼ige

anlehnen [lehnte an; hat angelehnt] (an mit Akkusativ) Verb
[ˈanˌleːnən]

nekitámaszt (valaminek)kifejezés

anlehnen, sich [lehnte sich an; hat sich angelehnt] (an mit Akkusativ) Verb

(neki)támaszkodikige

alapul (mintául) vesz (valamit)ige

igazodik (valamihez)kifejezés

die Armlehne [der Armlehne; die Armlehnen] Substantiv
[ˈaʁmˌleːnə]

karfa◼◼◼főnév

kartámasz◼◼◼főnév

auflehnen [lehnte auf; hat aufgelehnt] Verb
[ˈaʊ̯fˌleːnən]

feltámaszt (vhova)ige

nekitámasztige

auflehnen, sich [lehnte sich auf; hat sich aufgelehnt ] Verb

(fel)könyökölige

rátámaszkodikige

auflehnen, sich [lehnte sich auf; hat sich aufgelehnt] (gegen mit Akkusativ) Verb

ellenszegül (vkinek/vminek)ige

fellázad (vki/vmi ellen)ige

szembeszáll (vkivel/vmivel)ige

belehnen [belehnte; hat belehnt] Verb
[bəˈleːnən]

adományképpenige

előleget, kölcsönt folyósít okmányokrakifejezés

hűbéri birtokot adományozkifejezés

entlehnen [entlehnte; hat entlehnt] Verb
[ɛntˈleːnən]

kölcsönvesz◼◼◼ige

kölcsönkérige

hinauslehnen [lehnte sich hinaus; hat sich hinausgelehnt] Verb

kihajol◼◼◼ige

kitámasztige

die Rückenlehne [der Rückenlehne; die Rückenlehnen] Substantiv
[ˈʁʏkn̩ˌleːnə]

háttámla◼◼◼főnév

die Rücklehne [der Rücklehne; die Rücklehnen] Substantiv
[ˈʁʏkˌleːnə]

háttámla◼◼◼főnév

háttámaszfőnév

védőkorlátfőnév

die Sessellehne [der Sessellehne; die Sessellehnen] Substantiv

karosszék karfájakifejezés

sich gegen den Befehl auflehnen

ellenszegül a parancsnak

die Stuhllehne [der Stuhllehne; die Stuhllehnen] Substantiv
[ˈʃtuːlˌleːnə]

székkarfafőnév

vorlehnen [lehnte sich vor; hat sich vorgelehnt] Verb
[ˈfoːɐ̯ˌleːnən]

előrehajlikige

zurücklehnen [lehnte zurück; hat zurückgelehnt] Verb
[t͡suˈʁʏkˌleːnən]

széken hátradől◼◼◼kifejezés