wahrheit [der wahrheit; die wahrheiten] betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| die Wahrheit [der Wahrheit; die Wahrheiten] Substantiv [ˈvaːɐ̯haɪ̯t] | igazság◼◼◼főnévEz az igazság. = Es ist die Wahrheit. igaz◼◼◼főnévIgazat mondj! = Sag die Wahrheit. való(ság)főnév |
| der Wahrheitsbeweis [des Wahrheitsbeweises; die Wahrheitsbeweise] Substantiv [ˈvaːɐ̯haɪ̯t͡sbəˌvaɪ̯s] | valódiság bizonyításakifejezés valóság bizonyításakifejezés |
| der Wahrheitseifer Substantiv | igazságra törekvéskifejezés |
| die Wahrheitsfindung [der Wahrheitsfindung; die Wahrheitsfindungen] Substantiv [ˈvaːɐ̯haɪ̯t͡sˌfɪndʊŋ] | az igazság kiderítése◼◼◼kifejezés |
| der Wahrheitsgehalt [des Wahrheitsgehalt(e)s; die Wahrheitsgehalte] Substantiv [ˈvaːɐ̯haɪ̯t͡sɡəˌhalt] | igazságtartalom◼◼◼főnév valóságtartalom◼◼◼főnév |
| wahrheitsgemäss | őszintén◼◼◼ |
| wahrheitsgemäß Adjektiv [ˈvaːɐ̯haɪ̯t͡sɡəˌmɛːs] | igaz◼◼◼melléknév őszintén◼◼◼melléknév igazságnak megfelelő◼◼◻kifejezés az igazságnak megfelelően◼◼◻kifejezés |
| wahrheitsgetreu Adjektiv | valósághű◼◼◼melléknév az igazsághoz hűkifejezés valószerűmelléknév |
| die Wahrheitsliebe [der Wahrheitsliebe; —] Substantiv | igazságszeretet◼◼◼főnév |
| wahrheitsliebend Adjektiv | igazságszerető◼◼◼melléknév |
| die Wahrheitspflicht Substantiv | igazmondási kötelezettség◼◼◼kifejezés |
| der Wahrheitssager Substantiv | igazmondófőnév |
| der Wahrheitssinn [des Wahrheitssinn(e)s; —] Substantiv | igazságérzet◼◼◼főnév igazságszeretetfőnév |
| der Wahrheitssuchende Substantiv | valóságkereső◼◼◼főnév |
| der Wahrheitssucher [des Wahrheitssuchers; die Wahrheitssucher] Substantiv | igazságkereső◼◼◼főnév |
| die Wahrheitstabelle [der Wahrheitstabelle; die Wahrheitstabellen] Substantiv [ˈvaːɐ̯haɪ̯t͡staˌbɛlə] | logikai táblázatkifejezés |
| wahrheitswidrig Adjektiv [ˈvaːɐ̯haɪ̯t͡sˌviːdʁɪç] | hamis◼◼◼melléknév valótlan◼◼◼melléknév az igazsággal ellenkezőkifejezés nem igazkifejezés |
| bewahrheiten [bewahrheitete; hat bewahrheitet] Verb [bəˈvaːɐ̯haɪ̯tn̩] | bizonyít◼◼◼ige (be)igazolige |
| bewahrheiten, sich [bewahrheitete sich; hat sich bewahrheitet] Verb | beigazolódik◼◼◼ige megvalósul◼◼◻ige igaznak bizonyul◼◻◻kifejezés |
| die Binsenwahrheit [der Binsenwahrheit; die Binsenwahrheiten] Substantiv [ˈbɪnzn̩ˌvaːɐ̯haɪ̯t] | közhely◼◼◼főnév régi igazságkifejezés triviális igazságkifejezés |
| die bare Wahrheit sagen |
