Tysk-Ungarsk ordbok »
fechten [focht; hat gefochten] betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| das Fechten [des Fechtens; —] Substantiv [ˈfɛçtn̩] | vívás◼◼◼főnév vívósportfőnév |
| fechten [focht; hat gefochten] Verb [ˈfɛçtn̩] | vív◼◼◼ige küzd◼◼◼igeMária lázálmában félelmet nem ismerő finnek küzdöttek fiktív ellenfelekkel és képzeletbeli hamis barátokkal. = In Marias Fieberträumen fochten furchtlose Finnen gegen fiktive Feinde und imaginäre falsche Freunde. viaskodik◼◻◻ige hadonászikige |
| fechten [focht; hat gefochten] Verb [ˈfɛçtn̩] umgangssprachlich veraltend | |
| anfechten (ficht an) [focht an; hat angefochten] Verb [ˈanˌfɛçtn̩] | megtámad (megfellebbez)◼◼◼ige kétségbe von◼◼◻kifejezés elvitat◼◻◻ige aggasztige |
| ausfechten (ficht aus) [focht aus; hat ausgefochten] Verb [ˈaʊ̯sˌfɛçtn̩] | megharcol◼◼◼ige kivív◼◼◻ige kiharcolige kiküzdige |
| das Degenfechten [des Degenfechtens; —] Substantiv | kardvívásfőnév |
| den Sieg erfechten [ɛɐ̯ˈfɛçtn̩] | kivívja a győzelmetkifejezés megszerzi a győzelmetkifejezés |
| durchfechten [focht durch; hat durchgefochten] Verb | átboxol vmitkifejezés |
| erfechten [erfocht; hat erfochten] Verb [ɛɐ̯ˈfɛçtn̩] gehoben | kiharcolige kiküzdige kivívige megszerezige |
| das Florettfechten [des Florettfechtens; —] Substantiv | tőrvívásfőnév |
| das Säbelfechten [des Säbelfechtens; —] Substantiv | kardvívás◼◼◼főnév |
| verfechten [verfocht; hat verfochten] Verb [fɛɐ̯ˈfɛçtn̩] | síkraszáll vmiértkifejezés véd(elmez) vmitkifejezés |
