linken [linkte; hat gelinkt] jelentése magyarul
| Német | Magyar |
|---|---|
| linken [linkte; hat gelinkt] Verb [ˈlɪŋkn̩] | becsap◼◼◼ige átvág◼◼◻ige |
| anblinken [blinkte an; hat angeblinkt jemanden] Verb | fényjelet adkifejezés rávillogige |
| aufblinken [blinkte auf; hat aufgeblinkt] Verb | felvillan◼◼◼ige felcsillanige felragyogige |
| aufklinken [klinkte auf; hat aufgeklinkt] Verb | kinyit (ajtót, ablakot)◼◼◼ige |
| ausklinken [klinkte aus; ist ausgeklinkt] Verb | |
| ausklinken [klinkte aus; hat ausgeklinkt] Verb | kikapcsol (kampóval/retesszel/foggantyúval)ige kilincsművet kiakasztkifejezés kiold (kampóval/retesszel/foggantyúval)ige kireteszelige |
| ausklinken, sich [klinkte aus sich; hat sich ausgeklinkt] Verb | elveszti az önuralmátkifejezés elvonul a társaságtólkifejezés tejel (fizet)ige |
| blinken [blinkte; hat geblinkt] Verb [ˈblɪŋkn̩] | villog◼◼◼ige indexel◼◻◻ige csillog◼◻◻ige hunyorítige |
| die Halblinke [ein Halblinker; des/eines Halblinken; die Halblinken/zwei Halblinke] substantiviertes Adjektiv Sport | balösszekötőfőnév |
| einklinken [klinkte ein; hat eingeklinkt] Verb | becsapódikige becsappanige bereteszelige |
| einklinkend Adjektiv | bereteszelőmelléknév elreteszelőmelléknév reteszelőmelléknév |
| klinken [klinkte; hat geklinkt] Verb | kilincset lenyomkifejezés |
| die Klinke [der Klinke; die Klinken] Substantiv [ˈklɪŋkə] | kilincs◼◼◼főnév |
| das Klinkenrad Substantiv | kilincskerékfőnév |
| mit dem linken Bein aufstehen | |
| die Sperrklinke [der Sperrklinke; die Sperrklinken] Substantiv | kilincsműfőnév |
| die Türklinke [der Türklinke; die Türklinken] Substantiv | kilincs◼◼◼főnévAz egyetlen ujjlenyomat, amelyet a rendőrség a kilincsen talált, Johné volt. = Die einzigen Fingerabdrücke, die die Polizei an der Türklinke fand, waren Johns. |
| verlinken [verlinkte; hat verlinkt] Verb [fɛɐ̯ˈlɪŋkn̩] | belinkel◼◼◼ige csatol URL-tkifejezés |
| zuklinken |
