Német | Magyar |
---|---|
die Knarre [der Knarre; die Knarren] Substantiv [ˈknaʁə] | puska [~át, ~ája, ~ák]◼◼◼főnév mordály [~t, ~a]◼◻◻főnév kereplő [~t, ~je, ~k]főnév |
knarren [knarrte; hat geknarrt] Verb [ˈknaʁən] | nyikorog [nyikorgott, ~jon, ~na]◼◼◼igeNyikorgott az ajtó. = Die Tür hat geknarrt. recseg [~ett, ~jen, ~ne]◼◼◻igeRecsegett az ágy. = Das Bett knarrte. csikorog [csikorgott, ~jon, ~na]◼◻◻ige |
knarrend [ˈknaʁənt] | |
die Aufsteckknarre Substantiv | lezáróperecfőnév |
die Bohrknarre Substantiv | furdancs lezárójakifejezés |
die Einsteckknarre Substantiv | bedugható bilincskifejezés |
die Umschaltknarre Substantiv | racsnis fogókifejezés |