Német | Magyar |
---|---|
diszipliniert Adjektiv [dɪst͡sipliˈniːɐ̯t] | fegyelmezett◼◼◼melléknév |
disziplinieren [disziplinierte; hat diszipliniert] Verb [dɪst͡sipliˈniːʁən] | fegyelmez [~ett, ~zen, ~ne]◼◼◼ige megbüntet◼◻◻ige megrendszabályozige |
die Diszipliniertheit [der Diszipliniertheit; —] Substantiv | fegyelmezettség [~et, ~e]◼◼◼főnév |
er hat ein diszipliniertes Benehmen | |
indiszipliniert Adjektiv | fegyelmezetlenmelléknév |
undiszipliniert Adjektiv | fegyelmezetlen◼◼◼melléknév |
undiszipliniert | |
die Undiszipliniertheit [der Undiszipliniertheit; die Undiszipliniertheiten] Substantiv | fegyelmezetlenség [~et, ~e, ~ek]◼◼◼főnév |