Nemčina | Maďarčina |
---|---|
stoßen (ö) [stieß; hat/ist gestoßen] (an mit Akkusativ) Verb [ˈʃtoːsn̩] | lök◼◼◼igeJohn egy vonat elé lökte Maryt. = John hat Maria vor einen Zug gestoßen. ráakad◼◼◼ige meglök◼◼◻ige szúr◼◼◻ige döf◼◼◻ige dug◼◼◻ige megtör◼◻◻ige összetör◼◻◻ige megdug◼◻◻ige összeilleszt◼◻◻ige belebotlik vmibekifejezés csatlakozik vmihezkifejezés kúrige megbaszige megkúrige megtolige nekiütközik vminekkifejezés összetolige |
stoßen (ö) [stieß; hat/ist gestoßen] (auf mit Akkusativ) Verb [ˈʃtoːsn̩] | rábukkan (valamire)◼◻◻kifejezés rátalál vkire/vmirekifejezés |