lehnen znamená v Maďarčina
| Nemčina | Maďarčina |
|---|---|
| lehnen [lehnte; hat gelehnt] (an mit Akkusativ) Verb [ˈleːnən] | támaszt [~ott, támasszon, ~ana]◼◼◼ige hajt [~ott, ~son, ~ana]◼◼◼ige hajt vmit vmihezkifejezés támasztja magát vminekkifejezés |
| lehnen (sich) [lehnte; hat gelehnt] (an mit Akkusativ) Verb | támaszkodik vminekkifejezés |
| die Lehne [der Lehne; die Lehnen] Substantiv [ˈleːnə] | támla [~át, ~ája, ~ák]◼◼◼főnév |
| ablehnen [lehnte ab; hat abgelehnt] Verb [ˈapˌleːnən] | elutasít◼◼◼igeA bank elutasította Johni hitelkérelmét. = Die Bank hat Johns Kreditantrag abgelehnt. visszautasít◼◼◼igeMit csinálok, ha visszautasít? = Was mache ich, wenn sie ablehnt? |
| ablehnend Adjektiv [ˈapˌleːnənt] | elutasító◼◼◼melléknév |
| ablehnende [ˈapˌleːnəndə] | elutasító◼◼◼ |
| anlehnen [lehnte an; hat angelehnt] Verb [ˈanˌleːnən] | csatlakozik [-ott, -zon/zék, -na/-nék]◼◼◼ige |
| anlehnen [lehnte an; hat angelehnt] (an mit Akkusativ) Verb [ˈanˌleːnən] | nekitámaszt (valaminek)kifejezés |
| anlehnen (sich) [lehnte sich an; hat sich angelehnt] (an mit Akkusativ) Verb | alapul (mintául) vesz (valamit) [~t, ~jon, ~na]◼◼◼ige igazodik (valamihez)◼◼◻kifejezés |
| die Armlehne [der Armlehne; die Armlehnen] Substantiv [ˈaʁmˌleːnə] | karfa [~át, ~ája, ~ák]◼◼◼főnév kartámasz◼◼◼főnév |
| auflehnen [lehnte auf; hat aufgelehnt] Verb [ˈaʊ̯fˌleːnən] | nekitámasztige |
| auflehnen (sich) [lehnte sich auf; hat sich aufgelehnt] (gegen mit Akkusativ) Verb | fellázad (vki/vmi ellen)◼◼◼ige szembeszáll (vkivel/vmivel)◼◼◻ige ellenszegül (vkinek/vminek) [~t, ~jön, ~ne]◼◼◻ige |
| auflehnen (sich) [lehnte sich auf; hat sich aufgelehnt ] Verb | rátámaszkodik [-ott, támaszkodjon/támaszkodjék rá, -na/-nék]ige |
| belehnen [belehnte; hat belehnt] Verb [bəˈleːnən] | előleget, kölcsönt folyósít okmányokrakifejezés hűbéri birtokot adományozkifejezés |
| entlehnen [entlehnte; hat entlehnt] Verb [ɛntˈleːnən] | kölcsönvesz◼◼◼ige kölcsönkérige |
| hinauslehnen [lehnte sich hinaus; hat sich hinausgelehnt] Verb | kihajol◼◼◼ige kitámasztige |
| die Rückenlehne [der Rückenlehne; die Rückenlehnen] Substantiv [ˈʁʏkn̩ˌleːnə] | háttámla◼◼◼főnév |
| die Rücklehne [der Rücklehne; die Rücklehnen] Substantiv [ˈʁʏkˌleːnə] | háttámla◼◼◼főnév háttámaszfőnév védőkorlátfőnév |
| die Sessellehne [der Sessellehne; die Sessellehnen] Substantiv | karosszék karfájakifejezés |
| sich gegen den Befehl auflehnen | |
| die Stuhllehne [der Stuhllehne; die Stuhllehnen] Substantiv [ˈʃtuːlˌleːnə] | székkarfafőnév |
| vorlehnen [lehnte sich vor; hat sich vorgelehnt] Verb [ˈfoːɐ̯ˌleːnən] | előrehajlikige |
| zurücklehnen [lehnte zurück; hat zurückgelehnt] Verb [t͡suˈʁʏkˌleːnən] | széken hátradől◼◼◼kifejezés |
