Magyar-Norvég szótár »
mond norvégul
| Magyar | Norvég |
|---|---|
| hogy úgy mondjam | |
| igazmondási kötelesség | |
| igényéről lemond | |
| írd és mond | |
| ítéletet mond | |
| jelmondat fn | |
| jobban mondva | |
| jogairól lemond | |
| jogtalan felmondás | |
| jókor mondod! ironisk | |
| jól megmondta neki | |
| jövendőmondó fn | spåmann [-en, -menn, -mennene] |
| kérdő mondat | spørresetning [-en/-a, -er, -ene] |
| kérdőmondati szórend | |
| ki nem mondott | |
| kijelentő mondat | |
| kimond ige | |
| kimondatlan mn | usagt [-, -e] |
| kimondhatatlan mn | |
| kimondhatatlan szenvedés | |
| kimondja az igent | |
| kimondott mn | |
| kimondottan hsz | |
| kimondták az ítéletet | |
| kitöröl egy mondatot | |
| könnyebb mondani mint megtenni | |
| köszönetet mond | |
| kötbér a rendelés lemondása esetén | |
| következtető mondat | |
| közhelyeket mond | |
| közmondás fn | |
| külön megmondtam | |
| lemond ige | abdiserer [abdiserte, abdisert] annullerer, avlyser, sender avbud avstår, gir avkall på, renonserer fratrer [fratrådte, fratrådt] |
| lemond a hivataláról | |
| lemond az örökségéről | |
| lemond az örökségről | |
| lemond egy követelésről |
