oszt németül
| Magyar | Német |
|---|---|
| osztentáció főnév | die Ostentation [der Ostentation; die Ostentationen]Substantiv |
| oszteológia [~át, ~ája] főnév | die Osteologie [der Osteologie; —]Substantiv |
| oszteoplasztika főnév | die Osteoplastik [der Osteoplastik; die Osteoplastiken]Substantiv |
| osztéria főnév | die Osteria [der Osteria; die Osterias, die Osterien]Substantiv |
| oszthatatlan melléknév | unteilbar◼◼◼Adjektiv |
| oszthatatlan egység kifejezés | die Monade [der Monade; die Monaden]Substantiv |
| oszthatatlanság [~ot, ~a] főnév | die Unteilbarkeit [der Unteilbarkeit; die Unteilbarkeiten]◼◼◼Substantiv |
| osztható melléknév | teilbar [teilbarer; am teilbarsten]◼◼◼Adjektiv |
| oszthatóság [~ot, ~a] főnév | die Teilbarkeit [der Teilbarkeit; die Teilbarkeiten]◼◼◼Substantiv |
| osztó [~t, ~ja, ~k] főnév | der Teiler [des Teilers; die Teiler]◼◼◼Substantiv |
| osztó (kártya) [~t, ~ja, ~k] főnév | der Kartengeber◼◼◼Substantiv |
| (ki)osztó főnév | der AusteilerSubstantiv |
| osztó cikk kifejezés | der TeilungsartikelSubstantiv |
| osztó névelő kifejezés | der TeilungsartikelSubstantiv |
| osztóasztal főnév | der Schalttisch [des Schalttisch(e)s; die Schalttische]Substantiv |
| osztódás [~t, ~a] főnév | die Teilung [der Teilung; die Teilungen]◼◼◼Substantiv |
| osztódással keletkezett | |
| osztódással szaporodik kifejezés | wuchern [wucherte; hat/ist gewuchert]Verb |
| osztódik [-ott, -jon/-jék, -na/-nék] ige | teilen (sich) [teilte; hat geteilt]◼◼◼Verb |
| osztódó melléknév | wucherndAdjektiv |
| osztódó szövet kifejezés | das Meristem [des Meristems; die Meristeme]Substantiv |
| osztódott cella kifejezés | die Tochterzelle [der Tochterzelle; die Tochterzellen]Substantiv |
| osztófa főnév | der Querbalken [des Querbalkens; die Querbalken]Substantiv |
| osztogat [~ott, osztogasson, ~na] ige | verteilen [verteilte; hat verteilt] (an mit Akkusativ)◼◼◼Verb erteilen [erteilte; hat erteilt]◼◼◻Verb austeilen (teilt aus) [teilte aus; hat ausgeteilt]◼◼◻Verb ausgeben (gibt aus) [gab aus; hat ausgegeben]◼◻◻Verb |
| osztogatás [~t, ~a] főnév | die Erteilung [der Erteilung; die Erteilungen]Substantiv |
| osztójel főnév | das Teilungszeichen [des Teilungszeichens; die Teilungszeichen]Substantiv |
| ösztöke [~ét, ~éje, ~ék] főnév | der Reitel [des Reitels; die Reitel]Substantiv |
| ösztökél [~t, ~jen, ~ne] ige | treiben [trieb; hat getrieben]◼◼◼Verb anspornen [spornte an; hat angespornt]◼◼◻Verb spornen [spornte; hat gespornt]◼◼◻Verb anstacheln [stachelte an; hat angestachelt]◼◼◻Verb anreizen [reizte an; hat angereizt]◼◼◻Verb stacheln [stachelte; hat gestachelt]◼◼◻Verb ankurbeln [kurbelte an; hat angekurbelt]◼◻◻Verb |
| ösztökél melléknév | motiviert [motivierter; am motiviertesten]◼◼◻Adjektiv |
| ösztökélés [~t, ~e] főnév | der Ansporn [des Ansporn(e)s]◼◼◼Substantiv die SporenSubstantiv |
