Latein | Ungarisch |
---|---|
praesumptio [praesumptionis] (3rd) F noun | egy tény elismerése -, jogérvényessége az ellenkezője bizonyításáigfőnév elképzelésfőnév előfeltételezésfőnév előzetes élvezetfőnév feltevésfőnév képzelődésfőnév sejtelemfőnév vélekedésfőnév vélelemfőnév |
praesumptio cedit veritati | a vélelmet, a feltételezést megdönti az ellenkező tény jogszerű bizonyítása |
praesumptio iuris noun | jogvélelemfőnév |
praesumptio iuris et de iure | |
praesumptio: rei incertae probabilis coniectura | bizonytalan dologra történő valószínű következtetés, feltételezés |
praesum{p}tio [~onis] noun F | vélelemfőnév |
probatio vincit praesumptionem |