Hungarian | Latin |
---|---|
dicsérettel emlegetett főnév | nominatus [nominatus](4th) M |
dicsérgeti áruját, aki azt el akarja adni (Horatius) | |
dicsérik | |
dicsérjük a régieket, de a jelen korban élünk, épp ezért méltányos mindkettőt tiszteletben tartani (Ovidius) | laudamus veteres, sed nostris utimur annis, mos tamen est aeque dignus uterque coli |
dicsérjük csak a régmúltat, de lássuk el a mai feladatokat (Tacitus) | |
dicsért melléknév | allaudatus(3rd) praedicativus(3rd) |
dicsértessék a Jézus Krisztus | |
dicsértessék a Jézus Krisztus! | |
dicsérő melléknév | benedicens [~tis](2nd) |
dicsérő (személy) főnév | laudator [laudatoris](3rd) M |
dicsérő beszéd főnév | laudatio [laudationis](3rd) F |
dicsérő nő | laudatrix [~icis]F |
dicsérő szavakkal égig magasztal | |
dicsérőleg valamihez ragaszkodó melléknév | tenax acis(2nd) |
a dicséret a művészet ösztönzője (a taps élteti a színészt) | |
a gonoszok gyalázkodása dicséretnek számít | |
a halál előtt ne dicsérjünk senki halandót | |
a Hatalmas Szentháromság Isten dicséretére | |
a hatalmas Szentháromság Isten dicsőségére és dicséretére | |
a jók dicsérete és a gonoszak rosszallása egy és ugyanaz (Cicero) (de egyaránt dicséretünkre válik) | |
a legnagyobb dicsérettel, kitüntetéssel (Plautus) | |
a letünt idő dicsérője (Horatius) | |
a megdicsért műben | |
a róka szereti a ravaszságot, az oroszlán a prédát, a nő a dicséretet, a hajós valójában inkább a kikötőt, a farkas a bárányt, a földműves a földet | vulpes amat fraudem, leo praedam, femina laudem, nauta levem portum, lupus agnum, rusticus agrum |
a sajátja mindenkinek szép (Cicero) (cigány is a maga lovát dicséri) | |
a tanár dicséri a tanítványát, mivel szorgalmas volt | |
A templomos lovagokhoz: az új lovagság dicsérete (Clairvaux-i Szent Bernát, 1132-1135) | |
a világon három dolog érdemel dicséretet: a tiszta nő, a jó társ és a hűséges szolga | in mundo tria sunt, quae sunt dignissima laude: femina casta, bonus socius famulusque fidelis |
a végén dicsérj (nyugtával dicsérd a napot) | |
agyondicsér ige | adorno verbisverb |
aki elítéli azt, amit előbb még dicsért, az igen gyenge fajsúlyú személy | si quis damnabit, quod primitus ipse probavit, talis laudator levitatis habetur amator |
aki magát dicséri, hamarosan kinevetik(Publius Syrus) | |
akik hallgatnak, eléggé dicsérnek | |
akik hallgatnak, eléggé dicsérnek (Terentius) | |
alávaló dolog, ha azt gyűlölöd, akit dicsérsz (Seneca) (kétszínűség) | |
arat (dicséretet, győzelmet) ige | reporto [reportare, reportavi, reportatus](1st) |
az alkotót műve dicséri | |
az ellenség leggyűlöletesebb fajtája a hízelgő, aki szembe dicsér (Tacitus) |