Engelska | Ungerska |
---|---|
coiling noun [UK: ˈkɔɪl.ɪŋ] [US: ˈkɔɪl.ɪŋ] | összecsavarodásfőnév összegöngyölődésfőnév összetekeredésfőnév |
coil [coiled, coiling, coils] verb [UK: kɔɪl] [US: ˌkɔɪl] | tekeredik◼◻◻ige teker◼◻◻ige felteker◼◻◻ige felcsavar◼◻◻ige kígyózik◼◻◻ige felgöngyölítige |
recoiling noun [UK: rɪˈko.ɪl.ɪŋ] [US: rɪˈko.ɪl.ɪŋ] | hátravonulásfőnév hátrálásfőnév legombolyításfőnév megdöbbenésfőnév megtorpanásfőnév visszaborzadásfőnév visszahúzódásfőnév visszahőkölésfőnév visszarettenésfőnév visszarúgásfőnév visszavonulásfőnév visszaütésfőnév |
recoil [recoiled, recoiling, recoils] verb [UK: rɪˈkɔɪl] [US: riˌk.ɔɪl] | rúg◼◼◻ige rúg (fegyver)◼◼◻ige visszahőköl◼◼◻ige visszarúg (átv)◼◼◻ige hátrahőköl◼◼◻ige meghátrál◼◼◻ige hátrál◼◼◻ige visszahúzódik◼◼◻ige visszaüt (átv)◼◼◻ige visszavonul (átv)◼◻◻ige visszaretten◼◻◻ige visszaszáll◼◻◻ige megdöbben◼◻◻ige visszahat◼◻◻ige visszapattan◼◻◻ige megtorpan◼◻◻ige |