Engelsk-Ungarsk ordbok »

reluct betyr ungarsk

EngelskUngarsk
reluct [UK: rɪlˈʌkt]
[US: rɪlˈʌkt]

ellenkezést tanúsít (valamivel szemben)

kéreti magát (valamit megtenni)

reluct verb
[UK: rɪlˈʌkt]
[US: rɪlˈʌkt]

ellenáll (valaminek)ige

húzódozik (valamitől) (átv)ige

húzódzkodik (valamit megtenni) (átv)ige

lázadozik (valami ellen)ige

vonakodik (valamit megtenni) (átv)ige

reluctance noun
[UK: rɪ.ˈlʌk.təns]
[US: rə.ˈlək.təns]

vonakodás◼◼◼főnév

ellenállás◼◼◻főnév

idegenkedés◼◼◻főnév

mágneses ellenállásfőnév

reluctancy noun
[UK: rɪlˈʌktənsi]
[US: rɪlˈʌktənsi]

húzódozásfőnév

kelletlenségfőnév

magakéretésfőnév

vonakodásfőnév

ímmel-ámmal csinálásfőnév

reluctant adjective
[UK: rɪ.ˈlʌk.tənt]
[US: rə.ˈlək.tənt]

vonakodó◼◼◼melléknév

kelletlen◼◼◻melléknév

szabadkozó◼◻◻melléknév

reluctantly adverb
[UK: rɪ.ˈlʌk.tənt.li]
[US: rə.ˈlək.tənt.li]

vonakodva◼◼◼határozószóI reluctantly agreed. = Vonakodva egyetértettem.

kelletlenül◼◼◻határozószó

nem szívesen◼◻◻határozószó

ímmel-ámmal◼◻◻határozószó

húzódozva◼◻◻határozószó

reluctation noun
[UK: rɪləktˈeɪʃən]
[US: rɪləktˈeɪʃən]

húzódozásfőnév

kelletlenségfőnév

kéreti magátfőnév

vonakodásfőnév

reluctivity noun
[UK: ˌrɪ.lʌk.ˈtɪ.vɪ.tɪ]
[US: ˌre.lək.ˈtɪ.vɪ.tiː]

fajlagos mágneses ellenállásfőnév

reluktivitásfőnév
vill

be reluctant verb

kelletlenkedikige

Søkehistorikk