elme înseamnă în Germană
| Maghiară | Germană |
|---|---|
| elmegy (meghal) ige átv | davonmachen (sich) [machte sich davon; hat sich davongemacht]◼◼◻Verb |
| elmegy (vkiért/vmiért) ige | herbeiführen [führte herbei; hat herbeigeführt]◼◼◼Verb |
| elmegy (vmije) (étvágy) ige | verschlagen [verschlug; hat verschlagen]◼◼◼Verb |
| elmegy a legvégsőkig | |
| elmegy az étvágya | |
| elmegy mellette kifejezés | vorbeimarschieren [marschierte vorbei; ist vorbeimarschiert]◼◼◼Verb |
| elmegy mellette | |
| (el)megy vhova kifejezés | besuchen [besuchte; hat besucht]Verb |
| (el)megy vmiért kifejezés | holen [holte; hat geholt] (Akkusativ)Verb |
| elmegyengeség főnév | die Geistesschwäche [der Geistesschwäche; die Geistesschwächen]Substantiv |
| elmegyógyász főnév | der Psychiater [des Psychiaters; die Psychiater]◼◼◼Substantiv |
| elmegyógyintézet főnév rég | die Irrenanstalt [der Irrenanstalt; die Irrenanstalten]◼◼◼Substantiv |
| elmegyógyintézet főnév | die Klapsmühle [der Klapsmühle; die Klapsmühlen]◼◻◻Substantiv |
| elmeháborodottság főnév | die GeistesgestörtheitSubstantiv |
| Elmehetek ma egy órára (a munkából)? | |
| elmekórtan főnév | die Psychiatrie [der Psychiatrie; die Psychiatrien]Substantiv |
| elmekórtani melléknév | psychiatrischAdjektiv |
| elmélázgató melléknév ritk | statarischAdjektiv |
| elmélet [~et, ~e, ~ek] főnév | die Theorie [der Theorie; die Theorien]◼◼◼Substantiv |
| elmélet és gyakorlat | |
| elméletbe foglal kifejezés | theoretisieren [theoretisierte; hat theoretisiert]◼◼◼Verb |
| elméletbe foglaló melléknév | theoretisierendAdjektiv |
| elméleteket alkot kifejezés | theoretisieren [theoretisierte; hat theoretisiert]◼◼◼Verb |
| elméleteket alkotó melléknév | theoretisierendAdjektiv |
| elméleteket farag kifejezés | theoretisieren [theoretisierte; hat theoretisiert]◼◼◼Verb |
| elméleteket faragó melléknév | theoretisierendAdjektiv |
| elméleti melléknév | theoretisch [theoretischer; am theoretischsten]◼◼◼Adjektiv |
| elméleti bölcsesség kifejezés | die KathederweishetSubstantiv |
| elméleti ember kifejezés | der Theoretiker [des Theoretikers; die Theoretiker]◼◼◼Substantiv |
| elméleti kísérlet kifejezés | das Gedankenexperiment [des Gedankenexperiment(e)s; die Gedankenexperimente]Substantiv |
| elméleti orvostudományos kifejezés | vorklinischAdjektiv |
| elméleti szakember kifejezés | der BuchgelehrteSubstantiv |
| elméleti tétel kifejezés | der Lehrsatz [des Lehrsatzes; die Lehrsätze]Substantiv die LehrsätzeSubstantiv |
| elméletieskedik ige | theoretisieren [theoretisierte; hat theoretisiert]Verb |
| elméletileg | theoretisches◼◼◼[teoˈʁeːtɪʃəs] |
| elmélkedés [~t, ~e, ~ek] főnév | die Reflexion [der Reflexion; die Reflexionen]◼◼◼Substantiv die Meditation [der Meditation; die Meditationen]◼◼◼Substantiv die Besinnung [der Besinnung; —]◼◼◻Substantiv |
| elmélkedési könyve kifejezés | das AndachtsbuchSubstantiv |
