dicţionar Latin-Maghiar »

probatio înseamnă în Maghiară

LatinăMaghiară
probatio [probationis] (3rd) F
noun

bizonyításfőnév

bizonyítékfőnév

helyeslésfőnév

jóváhagyásfőnév

próbafőnév

szemlefőnév

vizsgálásfőnév

probatio artificialis

mesterséges bizonyíték

probatio facti

tényállási bizonyíték

probatio inartificialis

nem művi bizonyíték

probatio juris

jogi bizonyíték

probatio minus plena

nem teljes bizonyíték

probatio per documenta

okirati bizonyítás

probatio per testes

tanú általi bizonyítás

probatio per testes noun

jóváhagyásfőnév

próbafőnév

próbaidő (szerzetes és hasonló intézményekben)főnév

tanúbizonyításfőnév

probatio plena

teljes bizonyíték

probatio vincit praesumptionem

a bizonyítás megdönti a feltételezést

affirmanti incumbit probatio

aki valamit állít, annak feladata a bizonyítás

ante approbationem

a helybenhagyás előtt (a hivatalnoknak mutassák be)

appr. (approbatio) noun

engedélyfőnév

jóváhagyásfőnév

approbatio [approbationis] (3rd) F
noun

bizonyításfőnév

engedélyfőnév

engedélyezésfőnév

helyeslésfőnév

jóváhagyásfőnév

megerősítésfőnév

approbatio praevia

előzetes jóváhagyás

comprobatio [comprobationis] (3rd) F
noun

elismerésfőnév

confessio est regina probationum

a bűn beismerése a bizonyítási eljárás királynője

ei incumbit probatio, qui dicit, non qui negat

annak kell bizonyítani, aki állít valamit, s nem annak, aki tagad

elementum probationis

bizonyítékelem

improbatio [~onis] noun
F

elvetésfőnév

helytelenítésfőnév

rosszallásfőnév

manifesta non egent probatione

jól bevált dologgal már nem kell kísérletezni

neganti incumbit probatio

aki tagad, annak kell bizonyítani

12