dicţionar Latin-Maghiar »
assertor oris m înseamnă în Maghiară
| Latină | Maghiară |
|---|---|
| assertor [assertoris] (3rd) M noun | aki valakinek szabadosságát bizonyítjafőnév aki valamiről azt állítja, hogy az övé, valamihez jogot tartfőnév aki valamiről azt állítja, hogy valamihez jogot tartfőnév igénylő (személy)főnév oltalmazófőnév oltalmazó (személy)főnév szabadítófőnév védőfőnév |
| assertor [~oris] M | szabadító (személy) valamire jogot formáló (személy) védő (személy) |
| ador oris n (csak sing nom es acc) noun | tönkölyfőnév |
| corpus oris corpora noun N | anyagfőnév egyénfőnév holttestfőnév húsfőnév személyfőnév testületfőnév törzsfőnév összességfőnév |
| oris sis custos et sic retinebis amicos | |
| arma virumque cano, Troiae qui primus ab oris Italiam fato profugus Laviniaque venit litora | fegyvert és vitézt énekelek, aki a végzettől űzve elsőként jött Trója partjairól Itáliába, mégpedig a laviniumi partokra (Vergilius, Aeneis I. 1-3) |
