dicţionar German-Maghiar »
krachen [des krachens; die krächen|krachen] înseamnă în Maghiară
| Germană | Maghiară |
|---|---|
| krachen [krachte; hat/ist gekracht] Verb [ˈkʁaxn̩] | ropog◼◼◼ige recseg◼◼◼ige feltör◼◼◻ige |
| der Krachen [des Krachens; die Krächen|Krachen] Substantiv schweizerisch mundartlich | szakadék◼◼◼főnév hasadék◼◻◻főnév mély völgykifejezés |
| der Krachen [des Krachens; die Krächen|Krachen] Substantiv | pattogó zörejkifejezés |
| krachen [krachte; ist gekracht] Verb [ˈkʁaxn̩] | durranige szétpattanige szétrepedige szétrepesztige |
| krachend Adjektiv [ˈkʁaxn̩t] | megrepedőmelléknév |
| aufkrachen [krachte auf; hat aufgekracht] Verb | ropogtatige ropogtatva feltörkifejezés |
| aufkrachen [krachte auf; ist aufgekracht] Verb | nagy robajjal kinyílikkifejezés roppanó/reccsenő hanggal felhasadkifejezés roppanó/reccsenő hanggal felszakadkifejezés roppanó/reccsenő hanggal kinyílikkifejezés roppanó/reccsenő hanggal ráesikkifejezés roppanó/reccsenő hanggal rázuhankifejezés |
| Mandeln aufkrachen | |
| sich mit jm krachen | |
| verkrachen [verkrachte; ist verkracht] Verb [fɛɐ̯ˈkʁaxn̩] | összekapige |
| verkrachen, sich [verkrachte; ist verkracht] Verb | összeveszikige összevészige összezördülige |
| zusammenkrachen [krachte zusammen; ist zusammengekracht] Verb [t͡suˈzamənˌkʁaxn̩] | hajbakapige összeroppanige összetörikige összevészige |
