dicţionar German-Maghiar »
gestör [des gestörs, des gestöres; die gestöre] înseamnă în Maghiară
| Germană | Maghiară |
|---|---|
| das Gestör [des Gestör(e)s; die Gestöre] Substantiv [ɡəˈʃtøːɐ̯] | felzúdulásfőnév megzavarásfőnév tutajkötésfőnév zavargásfőnév zavarodottságfőnév |
| gestört [gestörter; am gestörtesten] Adjektiv [ɡəˈʃtøːɐ̯t] | rendetlen◼◼◼melléknév zűrzavaros◼◻◻melléknév zilált◼◻◻melléknév összezavarodott◼◻◻melléknév összeziláltmelléknév |
| stören [störte; hat gestört] Verb [ˈʃtøːʁən] | megzavar◼◼◼igeKi merészelte megzavarni az álmomat!? = Wer hat es gewagt mich beim Schlafen zu stören? |
| verhaltensgestört [verhaltensgestörter; am verhaltensgestörtesten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈhaltn̩sɡəˌʃtøːɐ̯t] | rendellenesen viselkedőkifejezés |
| aufstören [störte auf; hat aufgestört] Verb | felzavar◼◼◼ige felverige |
| geistesgestört | őrült◼◼◼ |
| die Geistesgestörtheit Substantiv | elmeháborodottságfőnév elmezavarodottságfőnév |
| sprachgestört | |
| ungestört | zavartalan◼◼◼A király zavartalanul alszik egy barokk baldachin alatt. = Der König schläft ungestört unter einem Barockbaldachin. háborítatlan◼◼◻ |
| die Ungestörtheit [der Ungestörtheit; —] Substantiv | zavartalanság◼◼◼főnév |
