dicionário Húngaro-alemão »

elég meaning in alemão

Húngaroalemão
elég

genug◼◼◼ » Pronomen
[ɡəˈnuːk]

ziemlich [ziemlicher; am ziemlichsten]◼◼◼ » Adjektiv
[ˈt͡siːmlɪç]

ganz◼◼◻ » Adverb
[ɡant͡s]

hinreichend [hinreichender; am hinreichendsten]◼◻◻ » Adjektiv
[ˈhɪnˌʁaɪ̯çn̩t]

genügend◼◻◻ » Adjektiv
[ɡəˈnyːɡn̩t]

elég indulatszó
közb

basta » Interjection
[ˈbasta]

elég

das ist genug

verlohen » Verb

zulänglich

elég ige
átv is

verlodern [verloderte; ist verlodert] » Verb
[fɛɐ̯ˈloːdɐn]

elég(séges)

genügen [genügte; hat genügt] (für +AKK) » Verb
[ɡəˈnyːɡn̩]

elég (kitelik) ige

reichen [reichte; hat gereicht] (an +AKK)◼◼◼ » Verb
[ˈʁaɪ̯çn̩]

elég (tűzben) ige

verbrennen [verbrannte; hat/ist verbrannt]◼◼◼ » Verb
[fɛɐ̯ˈbʁɛnən]

elég (vmeddig) (kitart) ige

dauern [dauerte; hat gedauert Akkusativ]◼◼◼ » Verb
[ˈdaʊ̯ɐn]

elég az hozzá

wie dem auch sei

elég ebből ennyi

genug hiervon

elég hosszú idő

geraum [geraumer; am geraumsten] » Adjektiv
[ɡəˈʁaʊ̯m]

elég hóval biztosan rendelkező/ellátott (téli sportokhoz) melléknév

schneesicher [schneesicherer; am schneesichersten] » Adjektiv
[ˈʃneːˌzɪçɐ]

elég

leidlich »[ˈlaɪ̯tlɪç]

elég különös módon

eigentümlicherweise

Elég legyen!

Lass gut sein!

elég nagy kifejezés

erklecklich [erklecklicher; am erklecklichsten] » Adjektiv
[ˌɛɐ̯ˈklɛklɪç]

vorzeigbar » Adjektiv
[ˈfoːɐ̯t͡saɪ̯kˌbaːɐ̯]
umgangssprachlich

elég rövid

ziemlich kurz

elég valamihez kifejezés

auslangen [langte aus; hat ausgelangt] » Verb

elég valamire kifejezés

reichen [reichte; hat gereicht für +AKK] » Verb
[ˈʁaɪ̯çn̩]

elég vmiből kifejezés

füllen [füllte; hat gefüllt] » Verb
[ˈfʏlən]

elégedetlen

unzufrieden [unzufriedener; am unzufriedensten]◼◼◼ » Adjektiv
[ˈʊnt͡suˌfʁiːdn̩]

frustriert [frustrierter; am frustriertesten] » Adjektiv
[fʁʊsˈtʁiːɐ̯t]

elégedetlenkedik ige

hadern [haderte; hat gehadert] » Verb
[ˈhaːdɐn]
gehoben

meckern [meckerte; hat gemeckert] » Verb
[ˈmɛkɐn]

quackeln [quackelte; hat gequackelt] » Verb

elégedetlenkedik ige
közb

quesen [queste; ist gequest] » Verb
[ˈkveːzn̩]

elégedetlenkedés főnév

die Quackelei [der Quackelei; die Quackeleien] » Substantiv
[kvakəˈlaɪ̯]

elégedetlenkedő melléknév

quesig » Adjektiv

elégedetlenkedő ember

der Quackeler [des Quackelers; die Quackeler]

elégedetlenség főnév

die Unzufriedenheit [der Unzufriedenheit; —]◼◼◼ » Substantiv
[ˈʊnt͡suˌfʁiːdn̩haɪ̯t]

der Unmut [des Unmuts, des Unmutes; —]◼◼◻ » Substantiv
[ˈʊnˌmuːt]

die Quengelei [der Quengelei; die Quengeleien] » Substantiv

(meg)elégedett melléknév

wohlgefällig◼◻◻ » Adjektiv

12

You can find it in:

Húngaroalemão