moral [der moral; die moralen] significado em Húngaro
| Alemão | Húngaro |
|---|---|
| die Moral [der Moral; die Moralen] Substantiv [moˈʁaːl] | morál◼◼◼főnév erkölcsiség◼◼◻főnév erkölcstan◼◼◻főnév (erkölcsi) tanulság◼◻◻főnév (köz)erkölcsfőnév |
| der Moralbegriff [des Moralbegriff(e)s; die Moralbegriffe] Substantiv | erkölcsi fogalom◼◼◼kifejezés |
| die Moralfähigkeit Substantiv | morális képességkifejezés |
| das Moralin [des Moralins; —] Substantiv [moʁaˈliːn] abwertend, scherzhaft | képmutatásfőnév |
| moralinsauer Adjektiv [moʁaˈliːnˌzaʊ̯ɐ] abwertend, scherzhaft | álszentmelléknév képmutatómelléknév |
| moralisch [moralischer; am moralischsten] Adjektiv [moˈʁaːlɪʃ] | erkölcsi◼◼◼melléknévA darabot erkölcsi okokból nem játszották. = Das Stück wurde aus moralischen Gründen nicht gezeigt. erkölcsös◼◼◻melléknév |
| moralisieren [moralisierte; hat moralisiert] Verb [moʁaliˈziːʁən] | moralizál◼◼◼ige erkölcsről filozofálkifejezés |
| moralisierend Adjektiv [moʁaliˈziːʁənt] | moralizáló◼◼◼melléknév erkölcsi tanulságra oktatókifejezés |
| der Moralismus [des Moralismus; —] Substantiv [moʁaˈlɪsmʊs] | uralkodó erkölcsi törvény elismerésekifejezés |
| der Moralist [des Moralisten; die Moralisten] Substantiv [moʁaˈlɪst] | erkölcstanító◼◼◼főnév erkölcsös viselkedés képviselőjekifejezés |
| die Moralisten Substantiv [moʁaˈlɪstn̩] | erkölcsbíró◼◼◼főnév erkölcsösen élő emberkifejezés |
| moralistisch Adjektiv | erkölcsi◼◼◼melléknév |
| die Moralität [der Moralität ; die Moralitäten] Substantiv [moʁaliˈtɛːt] | moralitás◼◼◼főnév erkölcsiség◼◼◻főnév erkölcs(össég)főnév |
| die Moralpauke [der Moralpauke; die Moralpauken] Substantiv | erkölcsi prédikációkifejezés |
| die Moralphilosophie [der Moralphilosophie; die Moralphilosophien] Substantiv | erkölcsfilozófia◼◼◼főnév |
| der Moralprediger [des Moralpredigers; die Moralprediger] Substantiv | erkölcsprédikátor◼◼◼főnév |
| die Moralpredigt [der Moralpredigt; die Moralpredigten] Substantiv [moˈʁaːlˌpʁeːdɪçt] | erkölcsprédikációfőnév |
| die Moraltheologie [der Moraltheologie; —] Substantiv [moˈʁaːlteoloˌɡiː] | erkölcsteológia◼◼◼főnév |
| amoralisch [amoralischer; am amoralischsten] Adjektiv [ˈamoˌʁaːlɪʃ] | erkölcstelen◼◼◼melléknév |
| unmoralisch [unmoralischer; am unmoralischsten] Adjektiv [ˈʊnmoˌʁaːlɪʃ] | erkölcstelen◼◼◼melléknévEz erkölcstelen. = Das ist unmoralisch. |
| die Amoralität [der Amoralität; —] Substantiv [ˌamoʁaliˈtɛːt] bildungssprachlich | amoralizmusfőnév az erkölcsi elvek hiányakifejezés erkölcsnélküliségfőnév |
| die Arbeitsmoral [der Arbeitsmoral] Substantiv [ˈaʁbaɪ̯t͡smoˌʁaːl] | munkaerkölcs◼◼◼főnév |
| die Betriebsmoral Substantiv | üzemi erkölcskifejezés |
| die Demoralisation [der Demoralisation; die Demoralisationen] Substantiv | demoralizálás◼◼◼főnév |
| demoralisieren [demoralisierte; hat demoralisiert] Verb [demoʁaliˈziːʁən] | demoralizál◼◼◼ige |
| die Demoralisierung [der Demoralisierung; die Demoralisierungen] Substantiv | demoralizálás◼◼◼főnév |
