Alemão | Húngaro |
---|---|
die Heilbehandlung [der Heilbehandlung; die Heilbehandlungen] Substantiv | gyógykezelés◼◼◼főnév |
der Heilbehelf Substantiv | gyógyászati segédeszköz◼◼◼kifejezés |
heilbringend [heilbringender; am heilbringendsten] Adjektiv [ˈhaɪ̯lˌbʁɪŋənt] | hasznos◼◼◼melléknév üdvös◼◼◻melléknév |
der Heilbutt [des Heilbutt(e)s; die Heilbutte] (Weißer Heilbutt) Substantiv [ˈhaɪ̯lbʊt] | óriás laposhal (atlanti laposhal) (Hippoglossus hippoglossus)◼◼◼állatnév |
der Heilbuttschnitt Substantiv | oldalas [~t, ~a, ~ok]főnév |
die Heilbuttschnitte Substantiv | oldalas [~t, ~a, ~ok]főnév |
heilen [heilte; hat/ist geheilt] Verb [ˈhaɪ̯lən] | gyógyít [~ott, ~son, ~ana]◼◼◼igeEgy orvos gyógyítja a beteget. = Ein Arzt heilt einen Kranken. meggyógyít◼◼◼ige meggyógyul◼◼◻igeEz a kis seb magától meggyógyul. = Diese kleine Wunde wird von selbst heilen. kigyógyít◼◼◻igeKigyógyított a nyavalyámból. = Er hat meine Krankheit geheilt. kigyógyul◼◼◻ige |
heilend Adjektiv [ˈhaɪ̯lənt] | gyógyító◼◼◼melléknévA gyógynövényekben gyógyító erők lakoznak. = Den Kräutern wohnen heilende Kräfte inne. |
heilende Adjektiv [ˈhaɪ̯ləndə] | gyógyhatású◼◼◼melléknév gyógy-◼◻◻melléknév |
der die Heiler [des Heilers, der Heilers; die Heilers] Substantiv [ˈhaɪ̯lɐ] | gyógyító◼◼◼főnév |
die Heilerde [der Heilerde; die Heilerden] Substantiv | gyógyföld◼◼◼főnév |
der Heilerfolg [des Heilerfolg(e)s; die Heilerfolge] Substantiv | gyógyeredményfőnév jó terápiás eredménykifejezés |
heilfroh [ˈhaɪ̯lˈfʁoː] | boldog◼◼◼ |
der Heilgehilfe [des Heilgehilfen; die Heilgehilfen] Substantiv [ˈhaɪ̯lɡəˌhɪlfə] | felcser [~t, ~(j)e, ~ek]◼◼◼főnév a seborvos segédjekifejezés ápoló [~t, ~ja, ~k]főnév műtős [~t, ~e, ~ök]főnév |
die Heilgymnastik [der Heilgymnastik; die Heilgymnastiken] Substantiv | gyógytorna◼◼◼főnév |
die Heilgymnastikerin Substantiv | gyógytornásznőfőnév |
heilig [heiliger; am heiligsten] Adjektiv [ˈhaɪ̯lɪç] | szent◼◼◼melléknévJohn szent. = John ist ein Heiliger. |
die Heilig-Dreikönige Substantiv | Háromkirályok [~at]főnév |
der Heiligabend [des Heiligabends; die Heiligabende] Substantiv [ˌhaɪ̯lɪçˈʔaːbn̩t] | szenteste◼◼◼főnévJohn megfagyott részegen az árokparton szenteste. Marihoz akart biciklizni. = John ist Heiligabend besoffen in einem Straßengraben erfroren. Er wollte mit dem Fahrrad zu Maria. |
die Heilige substantiviertes Adjektiv [ˈhaɪ̯lɪɡə] katholische Kirche, umgangssprachlich | szent (nő) [~et, ~je, ~ek]◼◼◼főnév |
Heilige Drei Könige [ˈhaɪ̯lɪɡə dʁaɪ̯ ˈkøːnɪɡə] | vízkereszt◼◼◼ |
Heilige Messe | Szentmise◼◼◼ |
der Heilige Pillendreher Substantiv Zoologie | galacsinhajtó (Scarabaeus sacer)állatnév ganajtúró (Scarabaeus sacer)állatnév szkarabeusz (Scarabaeus sacer)állatnév |
der Heiligedreikönigstag [des Heiligedreikönigstag(e)s; die Heiligedreikönigstage] Substantiv | Háromkirályok (napja) [~at]főnév vízkeresztfőnév |
heiligen [heiligte; hat geheiligt] Verb [ˈhaɪ̯lɪɡn̩] | szentesít [~ett, ~sen, ~ene]◼◼◼igeA cél szentesíti az eszközt. = Der Zweck heiligt die Mittel. szentté avat◼◼◻kifejezés |