hau significado em Húngaro
| Alemão | Húngaro |
|---|---|
| der Hau [des Hau(e)s; die Haue] Substantiv | ütés◼◼◼főnév vágásfőnév |
| die Haubank [der Haubank; die Haubänke] Substantiv | (favágó)tönkfőnév |
| die Haubank [der Haubank; die Haubänke] Substantiv landschaftlich | |
| haubar | |
| die Haube [der Haube; die Hauben] (Kurzform für Motorhaube) Substantiv Kfz-Wesen | motorháztető◼◼◼főnév motorburkolat◼◻◻főnév motorfedélfőnév |
| die Haube [der Haube; die Hauben] Substantiv [ˈhaʊ̯bə] | fedél◼◼◻főnév főkötő◼◻◻főnév fejkötő◼◻◻főnév |
| die Haube [der Haube; die Hauben] Substantiv [ˈhaʊ̯bə] Geschichte | sisak◼◻◻főnév (roham)sisakfőnév |
| die Haube [der Haube; die Hauben] Substantiv [ˈhaʊ̯bə] süddeutsch, österreichisch | kötött sapkakifejezés |
| die Haube [der Haube; die Hauben] (Kurzform für Trockenhaube) Substantiv | (hajszárító) búrafőnév |
| die Haube [der Haube; die Hauben] Substantiv [ˈhaʊ̯bə] Zoologie | bóbitafőnév |
| die Haubenammer Substantiv | sisakos sármány (vagy kontyos sármány) (Emberiza lathami)állatnév |
| die Haubenlerche [der Haubenlerche; die Haubenlerchen] Substantiv | búbospacsirta (Galerida cristata)állatnév |
| der Haubenliest Substantiv | bóbitás halción (Dacelo leachii)állatnév |
| die Haubenmeise [der Haubenmeise; die Haubenmeisen] Substantiv [ˈhaʊ̯bənmaɪ̯zə] | búbos cinege (Parus cristatus)◼◼◼főnév |
| das Haubenrestaurant Substantiv | Michelin-csillagos étterem◼◼◼kifejezés |
| der Haubentaucher [des Haubentauchers; die Haubentaucher] Substantiv [ˈhaʊ̯bn̩ˌtaʊ̯xɐ] | búbos vöcsök (Podiceps cristatus)◼◼◼állatnév |
| die Haubitze [der Haubitze; die Haubitzen] Substantiv [haʊ̯ˈbɪt͡sə] Militär | tarack◼◼◼főnév |
| der Hauch [des Hauch(e)s; die Hauche] Substantiv [haʊ̯x] | lehelet◼◼◼főnév leheletnyi (mennyiség)◼◼◼főnév illat◼◼◻főnév fuvallat◼◼◻főnév pára◼◻◻főnév nyoma vminekkifejezés |
| hauchdünn [hauchdünner; am hauchdünnsten] Adjektiv [ˈhaʊ̯xˌdʏn] | leheletvékony◼◼◼melléknév hajszálvékony◼◼◼melléknévJohni hajszálvékonyra szeletelte a hagymát. = John hat die Zwiebel in hauchdünne Scheiben geschnitten. |
| hauchen [hauchte; hat gehaucht] Verb [ˈhaʊ̯xn̩] | lehel◼◼◼ige susog◼◻◻ige |
| hauchfein Adjektiv | leheletfinom◼◼◼melléknév |
| der Hauchlaut [des Hauchlaut(e)s; die Hauchlaute] Substantiv [ˈhaʊ̯xˌlaʊ̯t] | laringális réshangkifejezés |
| anhauchen [hauchte an; hat angehaucht] Verb [ˈanˌhaʊ̯xn̩] | rálehel◼◼◼ige |
| aushauchen [hauchte aus; hat ausgehaucht] Verb [ˈaʊ̯sˌhaʊ̯xn̩] | kilehel◼◼◼ige (ki)árasztige |
| einhauchen [hauchte ein; hat eingehaucht] Verb [ˈaɪ̯nˌhaʊ̯xn̩] | belélegez◼◼◼ige |
