schick [des schicks, des schickes; —] bedeutet auf Ungarisch
| Deutsch | Ungarisch |
|---|---|
| schick [schicker; am schicksten] Adjektiv [ʃɪk] | divatos◼◼◼melléknév csinos◼◼◼melléknév sikkes◼◼◻melléknév mutatós◼◼◻melléknév ízléses◼◻◻melléknév jól állókifejezés |
| der Schick [des Schick(e)s; —] Substantiv [ʃɪk] | sikk◼◼◼főnév elegáns fellépéskifejezés elegáns viselkedéskifejezés ízlésességfőnév könnyed fellépéskifejezés könnyed viselkedéskifejezés mutatósságfőnév |
| schicken [schickte; hat geschickt] (an mit Akkusativ) Verb [ˈʃɪkn̩] | (el)küld◼◼◼ige intéz◼◼◼ige rendez◼◼◻ige |
| schicken, sich [schickte sich; hat sich geschickt] Verb | (elő)adódikige alkalmasmelléknév |
| schickend Adjektiv [ˈʃɪkn̩t] | küldő◼◼◼melléknév elküldőmelléknév feladómelléknév |
| schicker Adjektiv [ˈʃɪkɐ] umgangssprachlich | kicsit becsípett (ember)kifejezés |
| die Schickeria [der Schickeria; —] Substantiv [ʃɪkəˈʁiːa] Jargon, oft abwertend | |
| der Schickimicki [des Schickimickis; die Schickimickis] Substantiv | divatbaba (divatosan öltözködő)főnév divatmajom (divatosan öltözködő)főnév divatos csecsebecsekifejezés divatos kacatkifejezés |
| schicklich [schicklicher; am schicklichsten] Adjektiv [ˈʃɪklɪç] | illő◼◼◼melléknév illendő◼◼◻melléknév megfelelő◼◼◻melléknév |
| die Schicklichkeit [der Schicklichkeit; die Schicklichkeiten] Substantiv [ˈʃɪklɪçkaɪ̯t] | illem◼◼◼főnév illendőség◼◼◼főnév |
| das Schicksal [des Schicksals; die Schicksale] Substantiv [ˈʃɪkˌz̥aːl] | sors◼◼◼főnévUgyanaz a sorsunk. = Uns blüht dasselbe Schicksal. végzet◼◼◻főnév |
| schicksalhaft Adjektiv [ˈʃɪkz̥aːlhaft] | sorsszerű◼◼◼melléknév végzetszerű◼◼◻melléknév |
| die Schicksalsfrage [der Schicksalsfrage; die Schicksalsfragen] Substantiv [ˈʃɪkzaːlsˌfʁaːɡə] | sorskérdés◼◼◼főnév sorsdöntő kérdés◼◻◻kifejezés |
| der Schicksalsgefährte [des Schicksalsgefährten; die Schicksalsgefährten] Substantiv | sorstársfőnév |
