Deutsch | Ungarisch |
---|---|
das Krickel [des Krickels; die Krickel(n)] Substantiv | zergekampófőnév |
krickelig (Verwandte Form: kricklig) Adjektiv ostmitteldeutsch | bosszúsmelléknév gáncsoskodómelléknév kukacoskodómelléknév szőrszálhasogatómelléknév zsörtölődőmelléknév |
das Krickelkrakel [des Krickelkrakels; die Krickelkrakel] Substantiv | macskakaparás◼◼◼főnév irkafirka [~át, ~ája, ~ák]főnév krikszkraksz [~ot, ~a, ~ok]főnév ákombákom [~ot, ~a, ~ok]főnév |
krickeln [krickelte; hat gekrickelt] Verb [ˈkʁɪkl̩n] | akadékoskodik [-ott, -jon/-jék, -na/-nék]ige firkál [~t, ~jon, ~na]ige gáncsoskodik [-ott, -jon/-jék, -na/-nék]ige kapar [~t, ~jon, ~na]ige veszekedik [-ett, -jen/-jék, -ne/-nék]ige |
das Krickelwild [des Krickelwild(e)s; —] Substantiv | zerge (Rupicapra rupicapra) [~ét, ~éje, ~ék]főnév |
kricklig (Verwandte Form: krickelig) Adjektiv ostmitteldeutsch | bosszúsmelléknév gáncsoskodómelléknév kukacoskodómelléknév szőrszálhasogatómelléknév zsörtölődőmelléknév |