Deutsch | Ungarisch |
---|---|
abfallen (fällt ab) [fiel ab; ist abgefallen] Verb [ˈapˌfalən] | leesik◼◼◼ige elpártol◼◼◻ige lejt◼◻◻ige leválik◼◻◻ige lehullik◼◻◻ige ereszkedik◼◻◻ige elhull◼◻◻ige lecsúszik◼◻◻ige elvészige hulladékba megykifejezés lemaradige megbukikige selejtbe megykifejezés veszendőbe megykifejezés |
anfallen (fällt an) [fiel an; ist angefallen] Verb [ˈanˌfalən] | keletkezik (melléktermékként)◼◼◼ige adódik◼◼◻ige előállige |
anfallen (fällt an) [fiel an; hat angefallen] Verb [ˈanˌfalən] | megtámad◼◼◻ige megrohan◼◻◻ige hatalmába kerítkifejezés |
anheimfallen (fällt anheim) [fiel anheim; ist anheimgefallen] Verb [anˈhaɪ̯mˌfalən] | áldozatául esik (vminek)◼◼◼kifejezés osztályrészül jut◼◼◻kifejezés |
aufgefallen Adjektiv [ˈaʊ̯fɡəˌfalən] | feltűnt◼◼◼melléknévFeltűnt neki valami gyanús? = Ist ihm etwas Verdächtiges aufgefallen? |
auffallen (fällt auf) [fiel auf; ist aufgefallen] Verb [ˈaʊ̯fˌfalən] | feltűnik◼◼◼igeFeltűnt neki valami gyanús? = Ist ihm etwas Verdächtiges aufgefallen? feltűnést kelt◼◼◻kifejezés ráesik (valamire)kifejezés |
auffallen (fällt auf) [fiel auf; ist aufgefallen] (durch mit Akkusativ) Verb [ˈaʊ̯fˌfalən] | kitűnik (vmivel)◼◼◻kifejezés |
auseinanderfallen (fällt auseinander) [fiel auseinander; ist auseinandergefallen] Verb | szétesik◼◼◼ige széthullik◼◼◻ige kettéesikige |
ausgefallen Adjektiv [ˈaʊ̯sɡəˌfalən] | szokatlan◼◼◼melléknév különös◼◼◻melléknév ritka◼◼◻melléknév különc◼◻◻melléknév félreesőmelléknév távol esőkifejezés |
ausfallen (fällt aus) [fiel aus; ist ausgefallen] Verb [ˈaʊ̯sˌfalən] | leáll (vminek a működése)◼◼◼ige kiesik◼◼◼ige |