| Dán | Magyar |
|---|---|
| himmel [~, ~en, himle, himlene] substantiv | ég◼◼◼főnév menny◼◼◼főnév |
| himmel og jord står i ét substantiv | ég és föld összeérfőnév |
| himmelblå [~ts] adjektiv | égkék◼◼◼melléknév |
| himmelbue [~, ~n, ~r, ~rne] substantiv | égbolt ívefőnév szivárványfőnév |
| himmelfalden [~, ~s, ~ts, himmelfaldne] adjektiv | döbbentmelléknév elképedtmelléknév meglepettmelléknév |
| himmelfart [~, ~en, ~er, ~erne] substantiv | mennybemenetel◼◼◼főnév |
| himmelfartsdag substantiv | áldozócsütörtök◼◼◼főnév mennybemenetel napja◼◼◼főnév |
| himmelfartsferie substantiv | |
| himmelflugt [~, ~en, ~er, ~erne] substantiv | égbe szökésfőnév mennybemenetelfőnév |
| himmelglobe substantiv | éggömbfőnév |
| himmelglobus [~, ~sen, ~ser, ~serne] substantiv | éggömbfőnév |
| himmelhenrykt [~e] adjektiv | eufórikusmelléknév mennyei boldogságban úszómelléknév |
| himmelhvælv [~et, ~ene] substantiv | égbolt◼◻◻főnév égboltozatfőnév |
| himmelhvælving [~, ~en, ~er, ~erne] substantiv | égboltozat◼◼◼főnév égboltfőnév |
| himmelhøj [~, ~s, ~ts, ~e] adjektiv | égig érő◼◼◼melléknév hatalmasmelléknév óriásimelléknév |
| himmelkugle [~, ~n] substantiv | éggömbfőnév |
| himmellegeme [~, ~t, ~r, ~rne] substantiv | égitest◼◼◼főnév |
| himmellys [~et, ~ene] substantiv | égi fény◼◼◼főnév mennyei fényfőnév |
| himmelobjekt substantiv | égitest◼◻◻főnév |
| himmelpol [~, ~en, ~er, ~erne] substantiv | égi pólusfőnév |
| himmelråbende adjektiv | égbekiáltó◼◼◼melléknév felháborító◼◻◻melléknév |
| himmelrum [~, ~met] substantiv | égbolt◼◻◻főnév űrfőnév |
| himmelseng [~, ~en, ~e, ~ene] substantiv | baldachinos ágy◼◼◼főnév |
| himmelsk [~e] adjektiv | mennyei◼◼◼melléknév égi◼◼◼melléknév |