Ungerska | Tyska |
---|---|
kényszerít ige | zwingen [zwang; hat gezwungen]◼◼◼ »Verb |
kényszerít vmire kifejezés | |
kényszeríteni | |
kényszerített | gezwungen◼◼◼ »[ɡəˈt͡svʊŋən]Senki sem kényszerített téged semmire. = Niemand hat dich zu irgendetwas gezwungen. |
kényszerítette | |
kényszeríti magát kifejezés | abringen, sich [rangab; hat abgerungen]Verb |
kényszerítve | zwangsweise◼◼◼ »[ˈt͡svaŋsˌvaɪ̯zə] |
kényszerítve kér kifejezés átv | |
kényszerítés főnév | die Nötigung [der Nötigung; die Nötigungen]◼◼◼ »Substantiv |
kényszerítő melléknév | zwingend◼◼◼ »Adjektiv verbindlich [verbindlicher; am verbindlichsten]◼◼◻ »Adjektiv imperativ [imperativer; am imperativsten]◼◻◻ »Adjektiv befehlerisch »Adjektiv |
kényszerítő főnév | die Zwangsläufigkeit [der Zwangsläufigkeit; die Zwangsläufigkeiten] »Substantiv |
kényszerítő erő kifejezés | die Koerzitivkraft◼◼◼ »Substantiv |
kényszerítő eszköz kifejezés | das Zwangsmittel [des Zwangsmittels; die Zwangsmittel]◼◼◼ »Substantiv |
kényszerítő intézkedés kifejezés | die Zwangsmaßnahme [der Zwangsmaßnahme; die Zwangsmaßnahmen]◼◼◼ »Substantiv |
(bosszantással) kikényszerít ige | |
a legyőzöttekre rákényszerített, számukra előnytelen béke ( föként Versaillesi Békeszerződés esetében használatos) kifejezés | der Gewaltfrieden »Substantiv |
a rendszer kényszerítő ereje kifejezés | der Systemzwang [des Systemzwang(e)s; die Systemzwänge] »Substantiv |
bekényszerít ige | eindrängen [drängte ein; ist eingedrängt] »Verb einzwängen [zwängte ein; hat eingezwängt] »Verb |
bekényszerítés főnév | die Einzwängung [der Einzwängung; die Einzwängungen] »Substantiv |
belekényszerít ige | hineinzwängen [zwängte hinein; hat hineingezwängt] »Verb |
elfog (ellenséges hajót kikötőbe kényszerít) ige hajó | aufbringen [brachte auf; hat aufgebracht]◼◼◼ »Verb |
ellentmondással kikényszerít kifejezés | |
kikényszerít ige | erzwingen [erzwang; hat erzwungen]◼◼◼ »Verb einfordern [forderte ein; hat eingefordert]◼◻◻ »Verb |
kikényszerít (kínzással) ige | |
kikényszeríthető | erzwingbar◼◼◼ |
kikényszerítés főnév | die Durchsetzung [der Durchsetzung; —]◼◼◼ »Substantiv |
kikényszerítő melléknév | |
nem kényszerített | ungezwungen◼◼◼ »[ˈʊnɡəˌˈt͡svʊŋən] |
odakényszerít ige | hindrängen [drängte hin; hat hingedrängt] »Verb |