Ungerska | Latinska |
---|---|
kifejezőerő főnév | expressivitas [~atis]noun |
kifejezőképesség főnév | expressivitas [~atis]noun |
kifejezőkészség főnév | expressivitas [~atis]noun |
a betű nem pirul el (Cicero) (levélben írjuk meg azt, amit szóban nem merünk kifejezni) | |
a bűncselekmény elkövetése közben (a tettenérés jelölésére használt kifejezés) | |
a cselekvés kezdődő voltát kifejező (ige) | inchoativus(3rd) |
a germán nyelvre jellemző szó vagy kifejezés | germanismus [~us]M |
a halál pillanatában (végrendeletek készítésénél használatban volt kifejezés) | |
a hitetlenek tartományaiban (a XIII. század óta eladományoztak e jelzéssel püspöki címeket, ha az adott egyházmegye nem keresztények, hitetlenek kezére került. Így e kifejezés tulajdonképpen a "címzetes" megjelöléssel egyenértékű) | |
a kifejezés mértéke | |
a logika fogalmaival kifejezhetetlen melléknév | irrationalis [irrationalis, irrationale]adjective |
a szó és kifejezés gazdagsága | |
adok, hogy te is adj! (Bismarck) (a római jogból származó kifejezés, a kölcsönös segítségnyújtás alapelve) | |
ah! (csodálkozás kifejezésére) | papae!Gr |
arckifejezéssel is lehet sértegetni (Cicero) | |
átvitt értelmű kifejezések | tralata [~orum]N |
az előadás kifejezése főnév | oratio [orationis](3rd) F |
bibliai kifejezések magyarázata főnév | concordantia [concordantiae](1st) F |
birtoklást kifejező részeshatározó eset | |
bocsánat a kifejezésért! | |
boldog emlékezető (kegyeletet, tiszteletet kifejező formula) | |
bőséget kifejező határozó | |
buzdítást kifejező kötőmód | |
cselekvés erős voltát kifejező igék | |
cselekvő személyt kifejező részeshatározó eset | |
dicséretesen (buzdítás kifejezésére is) melléknév | laudabiliteradjective |
egyre fokozódó erejű kifejezés főnév | gradatio [gradationis](3rd) F |
ehhez (kifejezi, hogy egy dolog különösen alkalmas valamely meghatározott célra) | |
elég! (mérséklés kifejezésére) | |
elkülönítést kifejező határozó eset | |
elnevezést kifejező részeshatározó eset | |
emlékezést kifejező birtokos eset | |
érdeket kifejező részeshatározó eset | |
erkölcsi édekeltséget kifejező részeshatározó eset | |
erőltetett (kifejezés) melléknév | molestus [molesta -um, molestior -or -us, molestissimus -a -um]adjective |
erőltetettség (kifejezési) főnév | molestia [molestiae](1st) F |
erre (kifejezi, hogy egy dolog különösen alkalmas valamely meghatározott célra) határozószó | ad hocadverb |
értéket kifejező birtokos eset |