Tysk | Ungarsk |
---|---|
heulen [heulte; hat geheult] Verb [ˈhɔɪ̯lən] | sír◼◼◼igeSokat sírtam. = Ich habe viel geheult. üvölt◼◼◻ige bőg◼◼◻igeJohn bőg. = John heult. ordít◼◼◻ige vonít◼◻◻ige bömböl◼◻◻ige süvít (szél)◼◻◻ige zúg (sziréna)◼◻◻ige jajveszékel◼◻◻ige |
anheulen [heulte an; hat angeheult] Verb | ráüvöltige |
aufheulen [heulte auf; hat aufgeheult] Verb | felkiáltige felsüvöltige felvisítige felüvöltige |
ausheulen [heulte aus; hat ausgeheult] Verb | befejezi a bömböléstkifejezés befejezi az üvöltéstkifejezés |
ausheulen, sich [heulte sich aus; hat sich ausgeheult] Verb umgangssprachlich | kibömböli magátkifejezés kisírja magátkifejezés |
den Mond anheulen | felvonyít a holdrakifejezés |
Es ist zum Heulen! | Rémes!◼◼◼ |
losheulen Verb | elkezd sírni◼◼◼kifejezés elkezd bőgnikifejezés sírni kezdenikifejezés |