Információ

Szavak + kifejezések (darab): 27972
forrás: jómagam szótár Licenc: GPL2
készítették: Sárváry Pál

román-magyar szótár leírás

A román-magyar szótár használatához

Magánhangzók

Mássalhangzók

Hangsúly

Elválasztás

Főnév

Többes szám képzése

Melléknevek fokozása

Szótárban használt rövidítések

A román-magyar szótár használatához

Egyes szavak esetében szögletes zárójelben közöljük azt a román elöljárót, amellyel egyes román igék és melléknevek állnak. A személyt jelentő román főneveknek és az ilyen használatú mellékneveknek, továbbá az ilyen használatú névmásoknak a nőnemű alakját is feltüntetjük, ilyenkor a román szó változatlan és változó részét „ | „ jel választja el egymástól és a nőnemű végződés mindig a „ | „ jel előtti részhez járul, pl.: „protagon'is|t, -tă (főszereplő), nőnemű alak: protagon'istă”

A címszavak szófaji hovatartozását csak az azonos alakú címszavaknál jeleztük (lásd „rövidítések”) és az azonos alakú, de különböző jelentésű román szavak közötti eligazodást a román nyelv szerint kért szavak listájában számozással igyekeztünk megkönnyíteni. Ez természetesen a magyar nyelv szerint kért szavak listájában szétszóródik, nem kell vele foglalkozni.

Azonos alakú szavak (esetleg eltérő) jelentése gyakran a hangsúly helyétől függ, ezért a hangsúly helyét minden esetben a hangsúlyos magánhangzó előtt alkalmazott aposztróffal ( ' ) jelöltük. Tőhangsúlyos szavaknál szótártechnikai okokból ez így jelenik meg: „armă ('~)”, értsd: „ 'armă (fegyver)”. Ugyanez a helyzet visszaható igék esetén a visszaható névmással (se) is, (pl) „arăt'a (se ~)”, értsd: „se arăt'a (mutatkozik)”.

Az általános szótári gyakorlatnak megfelelően a főneveknek egyes számú alanyesetét, az igéknek jelen idő egyes szám harmadik személyét szerepeltetjük (a más nyelveknél megszokott főnévi igenév helyett). A román igéknél ezekből a főnévi igenevet a szótári alak elé helyezett „a” szócskával lépezzük. Pl.: „acoper'i = befed, a acoper'i = befedni”. Ha nem így járunk el, a román nyelv szerinti szavak listájában az összes ige az „a” betűnél egy blokkban szerepelne.

Egy - a „H/L” - blokkba csoportosítottuk a települések listáját, amely csak az erdélyi helységeket tartalmazza, de azokat teljes körűen. Ennek indoka, hogy egy helységnév egymásnak megfelelő román, ill. magyar elnevezése nem feltétlenül fordítható le egymásba. Ugyanez a helyzet az „F/G” blokkba gyűjtött földrajzi nevekkel, bár ez utóbbi nem teljes körű lista, több magyar nyelvű földrajzi névnek nem használják a román megfelelőjét (ha ilyen egyáltalán létezik).

vissza

Magánhangzók

Törekedtünk a magánhangzók teljes körű áttekintésére, bár ezek (és a mássalhangzók) egy része kikopott a mai román nyelvhasználatból. Azért ismertetjük mégis ezeket is, hogy ha régi irodalmi anyagokban találkoznak vele, felismerjék.


a

Egytagú szavakban, a szavak elején vagy végén, ha hiányjel vagy betű előzi meg, úgy hangzik, mint a magyar á, pl. cale (kále)=út; ast'a (ásztá)=ez

e

a szavak elején jé-nek hangzik. Egytagú szavakban és a szavak végén úgy hangzik, mint a magyar e, pl. fer (fer)=vas; vale (vále)=völgy. Többtagú szavak hangsúlyos tőhangzójában megnyújtva ejtjük ki, pl. sete (szeete)=szomjúság; verme (veerme)=féreg.

ă és ě

tompa e-nek hangzik, pl. mătură (metúre)=seprű; měr (mer)=alma

â, ê és î

úgy hangzik, mint a magyar u, pl. român (romun)=románok; fên (fun)=széna; sîn (szun)=kebel

o és u

a szó közepén éppen úgy hangzik, mint a magyarban (de hosszan), pl. lună (lúne)=hónap

ŭ

a szavak végén hangtalan, pl. bunŭ (bun)=jó; furtŭ (furt)=lopás

i

a szavak elején és végén i-nek hangzik. A szavak végén úgy hangzik, mint a gyorsan kiejtett j (átmeneti hang az i és j között) Pl. bani (bánj)=pénz; iute (jutye)=gyorsan

ĭ

a szavak végén hangtalan, pl. cincĭ (csincs)=öt

é

a szavak elején és végén já-nak ejtik, pl. (régi írásmóddal: ) ép'a (jápá)=víz

ó

oá-nak hangzik, pl. ólă (oále)=fazék

ea

já-nak ejtik, pl. peară (pjáre)=körte; seară (szjáre)=este

à, è, ò

úgy hangzanak, mint a tompán kiejtett magyar e, pl. luă (lue); fòră (fere)

vissza

Mássalhangzók


c

ha a, o, u, ê és ě előtt áll, valamint a szó végén k-nak hangzik, pl. cal (kál) = ló; e és i előtt cs-nek ejtik, pl. cer (cser)=ég; cină (csine) =vacsora

ch

szintén k-nak ejtik, pl. chin (kin)=csont

ḑ

úgy hangzik, mint a magyar z, pl. ḑece (zecse)=tíz. A ḑ mássalhangzó mára már kikopott, így is írják: zece

di

a szavak elején, ha utána még egy magánhangzó következik, szintén z-nek ejtik, pl. dieu (zeu)=isten

g

ha a, o, u, ê és ě előtt áll, g-nek hangzik, e és i előtt ellenben zs-nek ejtjük. Pl. gol (gol)=üres; gen (zsen)=nem.

gh

e és i előtt g-nek hangzik. Pl. ghindă (ginde)=makk

j

úgy hangzik, mint a magyar zs, pl. june (zsune)=ifjú; jale (zsále)=gyász

s

úgy hangzik az a, e, o, u magánhangzók, valamint mássalhangzók előtt, mint a magyar sz, pl. sare (száre)=este; secera (szecsera)=arat

s

ha i előtt áll, úgy hangzik, mint a magyar s, pl. sîngera (sunzsera)=vérzik. Ugyancsak s-nek hangzik az a, e, o, u magánhangzók előtt is, ha köztük i betű áll, pl. siedu (sedu)

ş

szintén úgy hangzik, mint a magyar s, pl. şerpe (serpe)=kígyó; uşă (use)=ajtó

t

az a, e, o, u magánhangzók előtt a magyar t-nek megfelelően ejtik, de ha köztük i betű áll, úgy hangzik, mint a magyar c Pl. natiune (náciúne)=nemzet

ţ

mindenkor c-nek hangzik. Pl. ţară (cáre)=ország; mîţă (muce)=macska

vissza

Hangsúly

Meglehetősen bonyolult szabályokat követ, ezért a szótárban minden román szónál aposztróffal (') jelöltük az utána következő magánhangzó (szótag) hangsúlyos voltát. (Tőhangsúly esetén a szó után alkalmazott ('~) jellel.)

vissza

Elválasztás

A szavak elválasztásánál a kiejtés és a származás a mérvadó. A következő mássalhangzókat mindig a következő szótaghoz vesszük: br, bl, pl, fl, gr, cr, dr, pr, sc, scr, spr, st, str. Pl. um-bră (árnyék),su-flă (fúj), um-ple (érez), a-gru (szántóföld),

a-cru (savanyú), a-spru (kemény), cre-sce (növekszik), pe-sce (hal), ferea-stră (ablak).

vissza

Főnevek

A román nyelv nem használ névelőt, helyette a főnevek lehetnek határozott vagy határozatlan alakúak. A határozott alakúak megfelelnek a magyar határozott névelővel együtt szereplő főneveknek.

A román nyelvben kétféle főnév van: hímnemű és nőnemű. A hímnemű főnevek vagy mássalhangzóra, vagy e ill. u magánhangzóra végződnek. Az előbbiek határozott alakban ul ragot kapnak, az e végződésűek le ragot, az u végződésűek pedig l ragot vesznek fel. Pl. om (= ember) -- omul (=az ember); căne (=kutya) -- cănele (=a kutya); bou (=ökör) – boul (=az ökör).

A nőnemű főnevek a vagy e végződésűek. Határozott alakban az előbbiek végződésüket ă-ra változtatják, az utóbbiak az e végződés mellé egy a ragot vesznek fel, pl. casa (=ház) – casă (a ház); muiere (=asszony) – muierea (=az asszony).

Az ea végződésű nőnemű főnevek határozott alakjában az a rag elé még egy u hangot szúrnak be: pl. stea (=csillag) – steaua (=a csillag) Ide tartozik ez a szó is: zî (=nap) – zîua (=a nap)

vissza

Többes szám képzése

A többes számban a hímnemű főnevek i, a határozott alakban ii ragot vesznek fel, az a (és ă) végződésű nőnemű főnevek e (a határozott alakban ele), az e végűek pedig i (a határozott alakban ile) ragot vesznek fel. Pl. domn (=úr) – domni (=urak); căne (=kutya) – căni (=kutyák); doămnă (=úrnő) – doamne (=úrnők); muiere (=asszony) – muieri (=asszonyok)

Némely hímnemű főnév a többesszámban változatlan marad, pl. nume (=név, nevek). Más hímnemű főnevek a nőneműekhez hasonlóan a többes számban e ragot vesznek fel, pl. deget (=ujj) – degete (=ujjak); sat (=falu) – sate (=falvak). Ezek a főnevek a többes számban nőneműek.

Végül vannak főnevek, amelyek a többes számot hangugratással képezik: pl. os (=csont) – oase (=csontok); peatră (=kő) – petri (=kövek); masă (=asztal) – mese (=asztalok); comoară (=kincs) – comorî (=kincsek); ladă (=láda) – ladi (=ládák); sac (=zsák) – saci (=zsákok); urs (=medve) – urşi (=medvék); noapte (=éj) – nopţi (=éjszakák); cale (=út) – căi (=utak); cal (=ló) – cai (lovak); leu (=oroszlán) – lei (=oroszlánok).

Azon főnevek, amelyek d, c, g, s,vagy t betűvel végződnek, és a többes számban i ragot vesznek fel, utolsó betűjüket z, cĭ, gĭ, ş és ţ-re változtatják. Azok a főnevek pedig, amelyeknek egyes számában ea hangzópár fordul elő, ezt e-re változtatják, pl. earbă (=fű) – erburi (=füvek); munitean (=hegyakó) – munteni; treaptă (=lépcső) – trepte; némelyeknél még egy l betű is járul hozzá: pl. şea (=nyereg) – şele. Az oa kettőshangzó pedig o-ra változik, pl. poartă (=kapu) – porţi; coarda (=húr) – corşi. Azon hímnemű főneveknél, amelyek a többes számban nőneműekké változnak, az o-ból oa lesz, pl. isvor (=forrás) – isvoare; popor (=nép) – popoare.

A következő főneveknél az u véghangzó a többes számba kimarad: flu, bou, ovreu, erou, smeu, părău, curcubeu, ileu, leu, jilău, feresleu, lepedeu, museu, tuleu, hinteu, greu, acru, negru, agru, focru, cuscru, sumătru, aspru, mandru, macru rou, nou.

Sok egytagú főnév a többes számban uri ragot vesz fel, pl. pat (=ágy) – paturi, trasc (=tarack) – trascuri.

vissza

Melléknevek fokozása

A középfokot úgy képezzük, hogy az alapfok elé a mai (még), a felsőfokban pedig a mai elé még a >cel, cea, a többes számban pedig a cel, cele szócskákat tesszük.

vissza

Szótárban használt rövidítések

rövidítés jegyzéklista abrevierior
mn : melléknévadjectiv
hat, hsz : határozószóadverb
rep : repülésaeronautică
mezőg : mezőgazdaságagricultură
ép : építészetarhitectură
gépk : gépkocsizásautomobilism
ffi: férfibărb'at
növ : növénytanbotanică
kb : körülbelülcam
vmi : valamiceva
vegy : vegyészetchimie
vki : valakicineva
ker : kereskedelemcomerţ
közl : közlekedéscomunicaţie
ksz : kötőszóconjuncţie
vmivel : valamivelcu cev'a
vhonnan : valahonnande undev'a
dipl : diplomáciadiplomaţie
vill : villamosságelectricitate
fiz : fizikafizicâ
fényk : fényképészetfotografie
F, földr : földrajzG, geografie
n : nőnemgenul feminin
bány : bányászatindustrie minieră
text : txtiliparindustrie textilă
isk : iskolaügyinvăţămint
ké.sz : kérdő szóîntrebat'or cuv'int
H : helységloalit'ate (L)
h : hímnemmaskul'in
orv : orvostudománymedicină
met : meteorológiameteorologie
div : divatmodă
zene : zenemuzică
hajó : hajózásnavigaţie
szn : számnévnumeral
nép : népiespopul'ar
névm : névmáspronume
vmitől : valamitőlse cev'a
biz : bizalmassens familiar
átv : átvitt értelemsens figurativ
sp : sportsport
fn : főnévsubstantiv
jog : jogtudományştiinţele juridice
szính : színházteatru
műsz : műszaki nyelvtehnică
távk : távközléstelecomunicaţie
kat : katonai műszótermen militar
vhová : valahováundev'a
rég : régiesvechi'os
i : igeverb
áll : állattanzoologie

vissza