vindico [vindicare, vindicavi, vindicatus] (1st)
verb | biztosítige büntetige felmentige felszabadít (rabszolgát)ige igényelige igénykeresetet támasztige jogot formál valamireige követelige magának követelige magának tulajdonítige megbosszulige megróige megszabadítige megtorolige oltalmazige szabaddá teszige számot tart valamireige védige |
