Latein | Ungarisch |
---|---|
apparitus (3rd) | |
apparitus (3rd) verb | beválikige |
apparitus (3rd) adjective | mutatkozómelléknév nyilvánvalómelléknév szembeszökőmelléknév |
appareo [apparere, apparui, apparitus] (2nd) INTRANS verb | beválikige előjönige kitűnikige kiviláglikige megjelenikige mutatkozikige nyilvánvalóige szembeszökikige világosige |