Húngaro | Alemão |
---|---|
kétségbevon | |
kétségbevon melléknév | angezweifelt◼◼◻ »Adjektiv |
kétségbevon ige | bestreiten [bestritt; hat bestritten] »Verb |
kétségbevonhatatlan melléknév | unanfechtbar◼◼◼ »Adjektiv unbezweifelbar◼◼◼ »Adjektiv |
kétségbevonhatatlan(ul) melléknév | unbestritten◼◼◼ »Adjektiv |
kétségbevonhatatlanság főnév | die Zweifellosigkeit »Substantiv |
kétségbe von kifejezés | bezweifeln [bezweifelte; hat bezweifelt]◼◼◼ »Verb anzweifeln [zweifelte an; hat angezweifelt]◼◼◼ »Verb bestreiten [bestritt; hat bestritten]◼◼◻ »Verb anfechten (ficht an) [focht an; hat angefochten]◼◼◻ »Verb absprechen (spricht ab) [sprach ab; hat abgesprochen]◼◻◻ »Verb aberkennen [erkannte ab; hat aberkannt] »Verb |
kétségbe von | |
kétségbe vonás kifejezés | die Bezweifelung [der Bezweifelung; die Bezweifelungen] »Substantiv die Bezweiflung [der Bezweiflung; die Bezweiflungen] »Substantiv |